rafia.hu

A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, a maszkos alakoskodás azonban még 
régebbi időre nyúlik vissza. Már az antik görög, római, germán pogány világban is találhatunk a farsangra utalást.

A vízkereszt a római katolikus naptár szerint Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja, míg a farsang vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig              ( Húsvét előtti 40.nap), a nagyböjt kezdetéig tart. Vízkeresztkor nyilvánították ki Jézus születését a pogány népek. Ennek jelképe: a három napkeleti bölcs- a három királyok- Gáspár, Menyhért, és Boldizsár- a betlehemi csillagot követve megjelent Jézus jászolánál, s uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded és édesanyja, Mária előtt.

Január / Boldogasszony hava
Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és az átjárók Istene volt az ókori római mitológiában.  Január az év első 31. napos hónapja.

A meteorológusok Télhó-ként tarják számon.
A régi Székely-Magyar naptár szerint Fergeteg hava.
A régi magyar ( katolikus )naptár szerint Boldogasszony hava.
Az Avisura szerin Medvetor hava.