Úrnapja

Úrnapja      2009. június 11.

Az úrnapja (több más nyelven Corpus Christi ) Katolikus főünnep azeukariszta, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban a húsvéti időt lezáró pünkösd vasárnap után két héttel tartják.Jellemzően körmenet kapcsolodik hozzá .

A magyarok lakta földön általános szokás a körmenet és a sok virágdísz: az úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözteti a tavaszt vagy a kora nyárt a természetet. Az úrnapi körmenettel Magyarországon és másutt is összeforrt a virágszőnyegek, a falusi virágsátrak, a virágokkal díszített oltárok képe. A körmeneten Magyarországon más országoktól eltérően négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyett a pappal és az Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját liturgiája van . A stációknál evangéliumot olvasnak és a pap az égtájak felé áldást oszt. Ilyenkor azokért is imádkoznak, akiket a négy égtáj felé osztott áldás akaratlanul is elért .
Az első adatok magyarországi megünneplésére 1292-ből és 1299-ből valók. Az 1501-es budavári körmeneten részt vett II.Ulászló király is.Nagy tömeg jelenlétében elégették Mohamed jelképes mecsetjét, koporsóját és török katonákat ábrázoló bábukat.

Néphagyomány

Az Oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonitott. Az úrnapi munkaszüneteket szigorúan betartották.
Sok helyen például Abádszalókon sokáig az volt a hagyomány, hogy nem a templom körül létrehozott oltárokat járták végig, hanem az ünnep a teljes településre kiterjedt: családok saját házuknál vállalják az ünnepi sátrak felállítását. a szent térbe ezzel bevonják a lakóhelyet, a települést és ez azt szímbolizálja, hogy az áldás az otthonokra is kiterjed. A sátrakat régen a négy égtájhoz tájolták.

Hídegkúton  még az 1940-es években is "lombkápolnákat" állítottak, a körmenet útvonalán faágakat szúrtak a földbe, a gyerekek a földeken virágot gyűjtöttek a virágszőnyeghez: az úrnapi előkészületekben gyakorlatilag az egész falu részt vett .

Korondon kőrisfaágakkal díszítették az utcát, hazafelé mindenki tört róluk egy ágacskát, és azt tartották: hazaérve annyi Miatyánkot kell elmondania, ahány levél volt az ágacskán.

Székelykevén virágokból fonnak koszorút és ezt elviszik a templomba és megszentelik, majd a bejárati ajtó fölé akasztják. Amikor eljön az ideje, három virágot kihúznak a koszorúból és a tűzben, vagy szentelt gyertya lángjában elégetik és közben az Úrangyalát imádkozzák.

Mihálygergén a lombkunyhó hazavitt ágait a ház négy sarkába tűzték, hogy megóvja a házat a villámcsapástól.

Baranyában az ágakat az istálló fölé dugták, hogy áldás legyen az állatokon.

Kovácsné Révész Zsuzsanna