rafia

Őszi huncutságok .

Most már visszavonhatatlanul itt az ősz!

Kicsit hűvösebb és borzongósabb az időjárás de még is szeretem. Az ősznek csodálatos színei vannak és ha lehet igyekszem sokat sétálni a csodálatos színekben pompázó fák alatt.

Elérkezett a betakarítás ideje. Ilyenkor ha erdőben vagy parkban sétálunk nagyon sok értékes kinccsel térhetünk haza. Egy szép színes falevél, mogyoró, vadgesztenye, makk is kerül a kincsek közé. Egy érdekes száraz letört faág, ( még biztosan jó lesz valamire), tobozok és még ezer egy dolog. Sokan csak félre rúgják, vagy rátaposnak, de számomra igazi kincs. Mennyi mindent lehet készíteni belőlük.

Színes falevelekből virágokat, de ha csak csokorba kötöm és beleteszem egy vázába, esetleg kaspóba, már egyedi asztaldíszem van.

Termésekből különböző állatfigurákat lehet majd a gyerekekkel közösen készíteni mikor már végérvényesen beszorulunk a lakás melegébe.

A toboznak is megvan  maga szerepe, hiszen a mindszenti koszorú esetleg kosárka nélkülözhetetlen eleme. De a toboz a karácsonyi készülődés kellékeinek is fontos része.

Kézművesként ilyenkor gyűjtöm be a csuhé levelet, bambuszt és a levelét, de nagyon jól lehet hasznosítani a gyékényt, a sást és a nádat is.

Tehát elmondhatom számomra ez az időszak a legizgalmasabb, hiszen az elkövetkezendő időben a munkámhoz szükségem lesz a begyűjtött anyagokra.

Persze nem lehet mindent a természetben nálunk megtalálni, így a rafiát sem, és sohasem tudtam annyi anyagot begyűjteni, hogy egész éves munkámhoz elég legyen. Azért ettől függetlenül elmondhatom minden évben nagy lelkesedéssel végzem ezt a tevékenységet.

Kovácsné Révész Zsuzsanna

Őszi nép szokások

A gazdasági élet nép szokásai
Az aratóünnepet ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát. Az aratás befejezésekor arató koszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora, táncos mulatság fejezte be. A családi aratást nem követte aratóünnep. Éppúgy, mint más európai népeknél, nálunk is egy sor hiedelem és varázs cselekmény fűződött az aratáshoz, különösen az utolsó gabona csomóhoz, amely a szántóföldön maradt aratás végén.Szeptembertől novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, ilyenkor voltak a pásztor ünnepek is.Bér fizető, pásztor fogadó nap volt pl. szeptember 29. (Mihály-nap). Kelet-Magyarországon a pásztorok, főként a juhászok Dömötör napján (október 26.) tartottak búcsút, s ezen a napon számoltak el a gondjukra bízott juhokkal. A Dunántúlon sok helyütt október 20-án, Vendel napján tartották a pásztor ünnepet.
A gazdasági év fontos állomása lehetett november 1., továbbá november 11., Márton napja is.
Márton napja már a XIV. századi magyarországi krónikában is határnapként szerepelt. Sok helyütt Márton-nap volt a cseléd fogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja.

A nyugati megyékben a pásztorok ilyenkor hordták köszöntő kíséretében "Szent Márton vesszejét".Az őszi vigasságok közé tartoztak a szüreti mulatságok is, amelyekhez az egész országban lovas felvonulások tartoztak. A termeket, lugasokat szőlő fürtökkel ékesítették. Az ünnepséget tánc követte.
Mindenszentek napjára rendbe teszik a sírokat, gyertyát gyújtanak a temetőben. A katolikus falvakban a házakban is gyújtottak gyertyát, minden halott emlékére egyet.
Baranya megyében ősszel tartották az úgynevezett leány vásárokat is. Az édesanyák ilyenkor a leányok egész ünnepi ruhatárát magukkal vitték, s egy nap ötször is átöltöztették az eladó lányokat. A leány vásár a fiatalok ismerkedési alkalma volt.