Őszi népszokások

SZEPTEMBER 1.: Egyed napja A Tizennégy Segítõszent egyike. Főleg a bűnösök szószólójaként, a szoptató anyák védõszentjeként, szórványosan a jószág patrónusaként tisztelték. A középkori egyházban köménymagot szenteltek az õ nevében a jószág betegsége, megrontása ellen. Ünnepe naptári helye miatt is többfelé õszkezdõ napnak számít. Egyes erdélyi református magyar szórványokban a múlt században ezen a napon, a jószág oltalmazó Egyed ünnepén álltak szolgálatba a fő pásztorok. Ettől kezdve hat hétig "nem vettek tisztát magukra", és minden pénteket megböjtöltek. E naptól kezdve nem szabad a szõlõskertben szekérrel járni, sem abroncsos edényt hordani. A palóc hagyományok szerint a búza vetését ezen a napon kell elkezdeni, és ez volt régen a disznók "hízóba fogásának" napja is.Ehhez a naphoz is kapcsolódnak idõjárásjósló mondások: például ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz is, gyenge lesz a tél és bő lesz a kukorica termés. Ha viszont szép az idő, az ősz is kellemes, a bor jó ízű, ízletes, "itatós" lesz.

SZEPTEMBER 3.: Nagy Szent Gergely pápa egyháztanító Rómában született 540 táján, patrícius családból. Állami szolgálatba lépett és később õ lett Róma városának prefektusa....Rövidesen visszavonult a polgári méltóság viselésétől, szülei Monte Coelii palotájából alakított Szent András kolostorba, amelynek szerzeteseiből küldte el Ágostont és 40 társát az angolszászok megtérítésére. A család szicíliai birtokain további hat kolostort létesített. Õ maga is bencés szerzetes lett az András-kolostorban. 578-ban diakónussá szentelték, majd nemsokára el kellett hagynia kolostorát, pápai követként Konstantinápolyba küldték. 590. szeptember 3-án, Szent Péter székébe választották. Igaz jó pásztor volt az ügyek vitelében, a szegények segítésében és a hit terjesztésében. Elrendezte az Egyház ügyét Itáliában, őrködött a keleti és nyugati Egyház egysége fölött, kapcsolatba lépett a forrongó germán törzsekkel, megszervezte és megreformálta a liturgiát. Mindezen külső tevékenysége mellett még maradt ideje az írásra is, erkölcsi és hittudományi kérdésekről sokat írt. Szent Ágoston püspök volt rá nagy hatással. Nagy Szent Gergely pápa, a négy nyugati egyházatya egyike. Mint pápa királyokkal és fejedelmekkel levelezett (854 levele maradt reánk). Rengeteget fáradozott a pogányok megtérítésén. A liturgiát megszilárdította, az egyházi éneket megszervezte. 605. március 12-én halt meg.

SZEPTEMBER 8.: Kisasszony, illetve Kisboldogasszony napja Szűz Mária születésének emlék napja. Már a XI. században számontartott ünnepünk. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek kódex irodalmunkba is bekerültek. Kultusza a barokk időkben káprázatos gazdagságban bontakozott ki. A középkori templomok egy részének eredetileg Mária-titulusa lehetett, a barokk időkben aztán a Kisasszony-búcsúnapot választották hozzá. Egy középkori eredetű legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengenek a mennyekben. E régi hiedelemnek jellegzetes népi hajtásai is vannak. Azt mondják, akinek "érdeme van rá", az a fölkelő napban megláthatja Máriát, sugarai rózsát szórnak. Kisasszony napjára a jámborabb asszonynép másfelé is virrasztással készül.

Ősi pogány õszkezdõ nap. A fecskék is összesereglettek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek, ezért nevezik ezt a napot "fecskehajtó Kisasszonynak". Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos.Megkezdődik a termények betakarítása. Leverik a diót is, de a vetésre is kell gondolni, hogy "Szent Mihálko fődbe kerüljön a mag". Az idõjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre. A Balaton vidékén és Göcsejben volt szokás az, hogy a vetőmagot Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kiteszik a harmatra, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Napkeltekor már be is viszik. Az a hiedelem, hogy az ilyen búza nem üszkösödik meg, és bőven terem. Ez a nap volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének ideje is. (U.o.) A mai ünnep, eredetileg annak a jeruzsálemi templomnak felszentelési évfordulója, amely ott áll, ahol a hagyomány szerint Mária született. Ez a templom, a ma is álló jeruzsálemi Szent Anna templom.

 

SZEPTEMBER 12.: Mária nevenapja. Számos templom, kápolna helyezte magát Mária nevének oltalmába, ezért egyes vidékeken a búcsú napja. Ez jó alkalom volt a vendégségre, amikor messziről is eljöttek a családtagok egymást meglátogatni, nagy volt a sütés-főzés. Megjelentek a vásárosok is, úgyhogy a búcsú igazi népünnepély volt. A Mária keresztnév igen kedvelt volt a parasztság körében, és máig gyakran előfordul. Ha ezen a napon szép az idő, akkor a vénasszonyok nyara hosszú és derűs lesz.

SZEPTEMBER 21. Máté napja

Ezen a napon Máté evangélistára emlékezünk.
Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét. Ezt a munkát férfiak végezték. Máig élő hagyomány az ültetésre váró búza szentelése.
A gazda ilyenkor ügyelt szavaira, szinte szótlanul dolgozott, s a munka végeztével magasra dobta a vetőabroszt, hogy akkorára nőjön a búza.
Másutt azonban ezen a napon nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. Göcsejben is pelvahétnek nevezték Máté hetét, mert úgy tartották, hogy az ilyenkor vetett búza polyvás lesz. A Szerémségben a Máté-napi tiszta időből jó bortermésre következtettek.

SZEPTEMBER 29.  Mihály napja
Szent Mihály arkangyal ünnepe

A hagyomány úgy tartja, Szent Mihály a túlvilágra költöző lélek bírója, kísérőtársa.
A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan.
Szent Mihály naphoz sokféle időjárással kapcsolatos hiedelem fűződik. Ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre lehetett számítani. A pásztorok az állatok viselkedését kísérték figyelemmel, s abból következtettek a várható időjárásra.
Ez a nap a kisfarsang kezdetét is jelentette. Ez az időszak Szent Mihály napjától Katalin napjáig tartott.
A gazdálkodóknak a számadás napját is jelentette, a pásztorok hazahajtották az állatokat, elszámoltak, kezdetét vette a kukoricatörés. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, mulatságokat, bálokat rendeztek. A cselédfogás ideje is Szent Mihály napja volt. A Szent Mihály-napi cselédfogásról szól a következő csalóközi énekszöveg:
"Mikor a szógát fogadják, Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták, csak főtt krumplival táplálják."

E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Sokféle időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes e nappal kapcsolatban.

Az Ipoly menti falvakban úgy tartják, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihály napjáig, akkor hosszú őszre lehet számítani.

"Szent Mihály lova deres,
Behozza a telet."
(Kotics 1986:103)

A pereszlényiek kemény telet jósoltak, ha ezen a napon dörög.

Időjósló hiedelem közé tartozik a következő jóslás is : Ha szent Mihály éjszakáján  a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú erős telet vártak. Ellenkező esetben gyengét.

Bácskában úgy mondják:
" Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér"

Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az úgynevezett kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig ( november 25. ) tartott.

" Menyecskék ferednek, ficzkándozó menyhalak.

Az idő is csupasz-csigaképpen halad...

Csillag hull, homálylik, elkullog a horgász.

Gomolygó füzesben csak szúnyograj portyáz..."