Agyagműves

Agyagműves

A fazekasság

A magyar háztartásokban a legutobbi időkig nélkülözhetetlen terméknek számitott a cserépedény .

Elsősorban folyadék tárolására , főzésre használták .

A fazekasmester a falu közöségében élt de csak a maga mesterségét üzte .

Magyarországon elsősorban olyan helyeken alakultak ki jelentős fazekasközpontok , ahol a megfelelő minőségű alapanyag az agyag bőségesen állt rendelkezésre.

Az agyagot a fazekas kitermelte (bányászta) majd meggyúrta , szűrte , hogy szemcse nélkül jól formálható legyen.

A középkortól használják hazánkban a korongot .

Folyadék tárolására készült edények :

A korsó , kancsó , köcsög , kanta , butella , bokány stb.

 

Korsó : 5-10 literes mázatlan , viz hordására és tárolására készítették .

Bokály : egyfülű mázas agyagkancsó . Ebből kínálta a bort a gazda a vendégeinek .

Buttela : pálinkát tartottak benne .

Ivóedény : a bögre volt .

 

A legrégebbi főzésre szolgáló cserépedény az agyag bogrács . Ebből fejlődött ki a fazék ami 5 - 30 literes volt.

A cserép serpenyőben bő zsíradékban súlt hús készült . Alakja hosszukás tál , felhajló széllel .(lábbal vagy anélkül készült).

Főzőedényként szolgált még a cseréplábas , aminek fogantyúit és lábait egybedolgozta a mester az edénnyel .

Formában és díszítésben néprajzi tájegységenként különböző sajátosságok alakultak ki .

A fazekasok nagy találékonyságról téve bizonyságot nem csak kézreálló , jól használható tetszetős darabok létrehozására törekedtek , hanem a praktikumra is .

Játék is készült cserépből , mint a cserépfütyülő , vagy körtemuzsika.

 

Tréfáskedvű mesteremberek szívesen készítettek csalikancsót , amit ha nem ismer az ember hamar a nyakába önti a vizet a szája helyett .

244. A lakatoscéh miskakancsója

A lakatoscéh miskakancsója
Mezőcsát, Borsod-Abaúj-Zemplén m.

Csalikancsó (1798, Hódmezővásárhely) Bp. Néprajzi Múzeum

Csalikancsó (1798, Hódmezővásárhely)
Bp. Néprajzi Múzeum