rafia.hu

1. A szoptatás világnapja.

2. A cigány holokauszt napja.

3. 1903-ban született Békésy Miklós Kossuth-díjas mezőgazda,gyógynövénynemesítő, aki felismervén az anyarozs gyógyszeripari jelentőségét, megoldotta a termelését.

5. 1883-ban hunyt el gróf Esterházy Miksa diplomata, a modern magyar sportélet úttörője, az első hazai atlétikai egyesület, a Magyar Athletikai Club alapításának kezdeményezője.

6. A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja.

9. A világ őslakosainak nemzetközi napja.

18. Európa-nap Magyarországon.

20. Alkotmányunk ünnepe. Államalapításunk ünnepe. - 1968-ban hunyt el Vértes László ősrégész, barlangkutató, aki 1963-ban megtalálta a vértesszőlősi előember csontmaradványait.

Augusztus 20.

29. A magyar fotográfia napja.

30. Az eltüntek világnapja. A legtöbb nyelven az év nyolcadik hónapját Augustus császár tiszteletére nevezték el. Nálunk korábban a Kisasszony hava elnevezés járta.

Újabb időkben e hó huszadikán több mindent ünnepeltünk. Államalapító István királyunkat, az alkotmányt, a forintot, a tisztavatást. Manapság - ha nem vasárnapra esik -, akkor is állami ünnep, zászlóval, változatos programokkal, tisztavatással, kenyérszeléssel, körmenettel, tűzijátékkal Az Országgyűlés 1991. március 5-i döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánitotta. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére.Új kenyér ünnepe. Aratási felvonulás.Az aratás befejezése.

Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja Annak emléke, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Néhol a szőlőtermelők dologtiltó napja, mert úgy tartják, hogy a szemek lehullanának a fürtről. Mária-ünnep – M. mennybemenetele. Szent István az országot Szűz M. oltalmába ajánlotta. Az elnevezés mögött a kutatás kereszténység előtti istenanyát sejt. Sokfelé búcsúnap. Gyógynövényszentelés.

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja, legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon ünnepli az egyház Mária mennybemenetelét. A kapcsolatunk Szűz Máriával elég régi, hiszen Szent István királyunk volt az, aki az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Érdekes, hogy ezek az ünnepek mindig dologtiltó napok is egyben, azaz nem volt szabad munkával megszentségteleníteni az ünnepet. Valahogy a munka tisztelete, becsülete és a szentségek nem férnek meg egymással. Ilyenkor virágot, gyógynövényt szenteltek, mellyel a betegeket gyógyították. Márpedig a betegségből sokszor kijutott a vidékieknek, ezért is nagy a tisztelete augusztus 16-án Szent Rókus napjának, aki a pestis elleni védelem szentje.

Augusztus 18. Szent Ilona napja, aki a szögkovácsok védőszentje. A három szöget, mellyel Krisztust megfeszítették, Szent Ilona találta meg a kereszttel együtt.

Szomorú nap augusztus 24. Bertalan napja, ugyanis a megfigyelések szerint őszkezdő nap, ekkortól vége a kánikulának. A halak már nem nőnek tovább, a szőlőben elszaporodnak a seregélyek... Szent Bertalanról azt tartják, hogy ő hirdette Krisztus igéjét Indiában, melyhez akkoriban Arábia, Etiópia, Líbia, a párthusok földje, a perzsák és a médek országa is hozzátartozott, és innen ment Nagy-Örményországba. Miután itt többeket megtérített és apostollá lett, a barbárok elevenen megnyúzták, keresztre feszítették, majd fejét vették. Bertalan ezért aztán a cserzővargák védőszentje, illetve mindazoké, akik bőrrel dolgoznak.

Szent Ágostontra augusztus 28-án emlékezünk. A kereszténység talán legnagyobb filozófusának életművéből táplálkozik a középkor ideológiája, s hatása szinte napjainkig érvényesül.