rafia

Baja város története

Baja már az őskorban lakott hely volt . A Duna bal partján elterülő gazdag legelők a vizeket övező erdők ősidők óta vonzották az embereket . Ez a környék mindig megélhetést biztosított az itt letelepült embereknek .
Kedvező földrajzi helyzete miatt a vaskort kivéve mindig lakott volt .
Honfoglalás után rövidesen fontos átkelőhelyé vált .
A török uralom alatt jelentős erődítmény volt nagy kikötővel, több száz házzal , mecsettel, fürdővel .
A 18-19 században az Alföld egyik legforgalmasabb kereskedelmi központjaként Baja gyors fejlődésnek indult, és a környék gazdasági valamint kulturális központjává vált .
A legrégibb időket neolitikum , bronzkor és a népvándorlás kori (szarmata népek ) leletek tanúsítják . A VI.században avarok nyomultak a területre .
Őket követték honfoglaló őseink akiket vonzott a vízben, halban, vadban, legelőben gazdag vidék .

Baja első okleveles említése-jó évszázaddal a tatárjárás után-1323-ból származik(Zichy okmánytár).
Első ismert birtokosa a Baja család .
1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

A város a török hódoltság alatt a bajai nahije központja. A török összeírás szerint a XVI.század végén 18-22 adózó ház volt a városban .A középkori település a török idők végére elnéptelenedett, s csak jóval később, a XVII.században ideköltözött nagyobb számú horvát(bunyevác,sokac) és szerb, valaminta XVIII.században érkezett német ajkú (sváb) népcsopot népesítette be .

Baja-Buda visszavétele - 1686 után szabadult fel a török úralom alól, és a kincstáré lett a település.
ía fólytatódó felszabadító harcokban a Duna- menti településnek fontos szerepe volt (császári seregek gyülekezőhelye, raktárak),s ezért I.Lipót császár 1696.december 24-én  - méltányolva a hozzá folyamodó bajai delegáció kérését - szabadalmazott, kamarai mezővárossá nyílvánította . A császár álltal a város részére adományozott szabadalmakat 1714-ben III.Károly megerősitette. Ezt követően újra földesúri tulajdonba került a város (Czobor, majd Grassalkovich családok ). Utolsó földesútától, Zichy Ferraris Félixtől 1862-ben váltotta meg magát .

A XVIII.-XIX. század a város a kereskedelem fellendülésének időszakát éli . Az 1800-as években a vízi szállítás és kereskedelem fejlődése révén polgárosodott iskolaváros, közigazgatási, szellemi és kulturális központ lett . Jogállásában is kedvező fordulat történt, 1873-tól törvényhatósági joggal felruházott várossá vált .

Baja az I. világháborút és a szerb megszállást követően, 1921-től 1941-ig Bács-Bodrog vármegye székhelye . Jogállását a II.világháború után visszakapta, majd az új közigazgatási határok kijelőlésekor -Bács-Kiskun megye létrehozásával- 1950-ben veszítette el. Ezt követően közigazgatási szerepét tekintve járási-térségi, gazdasági, kulturális, oktatási, közigazgatási központ .

1990-től Baja Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikusan, széleskörü nyilvánosságot teremtve intézi a város ügyeit.