rafia

A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, a maszkos alakoskodás azonban még 
régebbi időre nyúlik vissza. Már az antik görög, római, germán pogány világban is találhatunk a farsangra utalást.

Mi is a farsang valójában ?  Késő téli szelleműzés. A farsang a tél befejezésére utal a téli ünnepkör része.  Egy ősi hiedelem hívta életre a hozzákapcsolódó zajos mulatságokat. Az emberek ugyan is azt hitték, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Alakoskodással, vigalommal, boszorkánybábú elégetésével akarták elűzni őket.
A farsangra tehát jellemző  a dramatikus és alakoskodó játékok  mint a jelmezekkel, maszkokkal előadott szerepjáték és felvonulás.
A farsang változó hosszúságú ünnep. ( Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.) Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat ( Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon " a farsang farka nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a török időből származó mohácsi busójárás .

Régen farsang idején a fonóházakban minden este volt valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, mulatoztak. Ezek a mulatozások húshagyókeddig más néven farsang farka -ig tartottak. Amikor az utolsó fonóházi összejövetelre a " fonóvégzésre" került sor ez a mulatság felért egy kisebb lakodalommal.

Ezt követően az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal a téltemetéssel búcsúztatták a vidám heteket. A farsanghoz, és annak végéhez kötődő népszokások országrészenként is eltérhetnek egymástól.
-Gyimesben például külön báljai voltak a fiataloknak, de a patakvölgyekből az idősebb férfiak és az öregek is külön összegyűltek egy kis iddogálós beszélgetésre a farsang idején.
-A Balaton-felvidéken ekkor az asszonyok előtt egész évben tilosnak számító borpincékbe vidám női csoportok látogattak és asszonyfarsangot tartottak.
- A Dunántúl egyes vidékein megrendezték a farsang vidám temetését egy maskarás felvonulással. A Csallóközben nagyobb csoportokban járták a falvakat a legények ezen a napon. Női ruhát viseltek, cigánynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak öltöztek. A házaknál nagy felfordulást csaptak és igyekeztek ételeket elcsenni. Adományként lisztet, szalonnát, kolbászt kaptak.

Vénlány és vénlegény csúfolás:
Az udvarlás, párválasztás és lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a farsang időszaka volt. A farsang adott alkalmat arra, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat akik még nem mentek férjhez. A vénlánycsúfolásnak négy fontosabb változatáról vannak leírások : tuskóhúzás, szűzgulya hajtás, kongózás, álesküvő.

Tuskóhúzás: főleg a Dunántúlon, Kelet-Magyarországon és Erdélyben ismert. Ennek a szokásnak a lényege az volt, hogy a legények a tuskót nagy zajjal végighúzzák az utcán. Ezután a vénlányok ajtajára kötötték vagy a kapuhoz támasztották és csufondáros rigmust énekeltek.

Más módja is volt a vénlányok kicsúfolásának a "kongózás". A farsangban el nem kelt eladósorú lányok háza előtt kolompoltak, tepsikkel, fazekakkal a legények nagy zajt csaptak.  A kongózás másik sajátos változata volt a bakfazék dobás (ciberefazék-hordás). Ez a szokás leginkább a Jászságra és a Tápió menti falvakra volt jellemző. Ez a szokás abból állt, hogy a legények a lányos ház küszöbére, udvarára gyakran szeméttel teli rossz fazekat dobáltak és közben a következőt kiabálták: "Szűrd a ciberét".
A magyar nyelvterület észak-keleti részén az úgynevezett "szűzgulyahajtás" ugyancsak vénlánycsúfoló szokás. Csörgővel, ostorral, kolomppal fülsiketítő lármát csaptak a legények miközben a következőt kiabálták: " Kinek van eladó leánya, hajtsa ki a szűzgulyába!" A lány erre így felet vissza: " Rönköt emelj, szakadj meg, miért nem házasodtál meg".

-Közép-Nyárád mente falvaiban a fiatal házasemberek és katonaviselt legények vénlegény társaikat húshagyókedd délutánján tuskó (csutak) elé kötötték és ostorral hajtották a falu főutcáján végig. A menet bement minden vénlány és vénlegény udvarába, ha zárt kaput találtak ott átmásztak a kerítésen és szétdobáltak mindent az udvaron.
rönkhúzás

A vénlegényeket csúfondáros énekkel biztatták .

" Házasodj meg vén kappan,
Vedd el ezt a mosdatlant!"

A vénlányokat siratták .

"Húshagyó, húshagyó,
Engem itt hagyó!"

A farsang a báli szezon ideje is . A falvakban a legények szervezték a bálokat. a lányok rokonaik közvetítésével a kiszemelt legénynek bokrétát adtak, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte a bokrétát. Ezt követte az eljegyzés. A húsvéti böjt időszakában tilos volt az esküvőt tartani, ezért a farsangi időszak fontos esküvői szezon is. Erre az ünnepnapok elnevezésére is utal például: első menyegzős vasárnap ( vízkereszt utáni első vasárnap)
vő vasárnap ( "farsangvasárnap " az ifjú férj az após kontójára fogyaszt")

Farsangtemetés vagy téltemetés: húshagyókedden általában szalmabábut vagy koporsót égettek, ezzel jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
Késő téli szelleműzés : Vízkeresztkor és  húshagyókedden megküzdött egymással Konc király és Cibere vajda, első esetben Konc király másodszorra Cibere vajda nyerte a párviadalt.  Konc király a zsíros ételek, Cibere vajda a böjt jelképe. Ez a dramatikus játék Európa szerte elterjedt szokás volt.

Torkos csütörtök : hamvazó szerda után tartott ünnep, tulajdonképpen már a böjti időszakra eső lakmározás. A farsangkor megmaradt ételeket fogyasztották el ezen a napon. Pár éve a hagyományt modernebb formában újjáélesztették, az éttermekben kedvezményekkel várják a vendégeket.

Farsangi ételek: kiadós húsételek, kocsonya, cibereleves, farsangi fánk, káposzta.

Farsangi hiedelmek:
A farsangi napok gonoszűző, termésvarázsló,időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok.
A Mura -vidéken ilyenkor is megveregetik a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek.
Ekkor kell mákot vetni, hogy ne legyen férges.

A farsangi időjárásból is jósoltak a következő év termésére, termékenységére.
-Jászdózsán (7-138.) úgy tartották, ha húshagyókedden csillagos az ég, sok tojás lesz abban az évben.
-Berettyóújfaluban a húshagyókeddi napsugár bő esztendőre mutat.

A kimondott szó varázserejébe vetett hit az egyén és a közösség életének sikerét igyekezett befolyásolni mágikus úton.

Kapcsolódó napok :

farsangvasárnap
:  farsanghétfő