Győr

Győr

A város története

Győr Bécs és Budapest között fél úton fekvő sokszínű város , ahol építészeti , kulturális,oktatási , sport ,ipari ,egyházi ,gazdasági és természeti értékek sora ötvöződik egymással.

A település sugár irányban összefutó úthálózata észak felől Szlovákiát , nyugatról Ausztriát , délről a Balatont , keletről pedig Budapestet köti a Kisalföld szívéhez. Kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik , a mai napig dinamikusan fejlődik.
Megyei jogú város Győr-Moson-Sopron székhelye. Magyarország hatodik legnagyobb városa , a Dunántúlon csak Pécs előzi meg .
Magyarország műemlékekben második leggazdagabb vidéki városa , a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját .

Régi közismert neve : Arrabona , amely első elnevezése volt a településnek . Arrabona római város volt Felső-Pannóniában . Nevét az Arabo folyóról kapta , melynek torkolatánál feküdt , s amit ma Rábának ismerünk .Egyes történészek ebből vezetik le a nevét , míg mások a Geur személynévhez kötik . ( Geur lovag volt az első várispán .)

A térségben történelme során mindig meghatározó szerepe volt . A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt . I.sz.430 körül hun fennhatoság alá került , majd az avarok szállták meg . Az avarok uralmát a frankok törték meg . A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön .

Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított és székesegyházat épített.
A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette , az élén várispánság volt .

A vár - fekvésénél fogva - a Dunamenti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye, később piaca . Győr országosan fontos szerepet töltött be , különösen a tatárjárás után.A török időben Bécset védő végvár volt .

1566
-ban leégett az egész város az erőd kivételével . Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű utcahálózatot jelöltek ki , amely a mai napig megvan a Belvárosban .

1594-ben a hatalmas török hadsereg láttán az olasz és német őrség -szabad elvonulás mellett-a várat feladta.
A hadtörvényszék Ferdinand Hardegg várkapitányt halálra itélte : lefejezték .

1598-ban visszafoglalja a kor két kiváló hadvezére , Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg .

A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza .
Az ipar a céhes keretekben szerveződött . A város korszerüsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg .

A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek , hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát . Mária Terézia szabad királyi várossá emelte.

A szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra.
Az 1830-as években gazdasági fordulat állt be Győr életében . Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett .

Fényes Elek leírása szerint évente 400 hajó fordult meg Győrött .
Bécs felé gabonát , dohányt , gyapjút , böröket , lovat , ökröt , sertést , mézet , viaszt , gubacsot , szállitottak.
Bécsből : épületfát , vasat , fényűzési cikkeket , gyarmatárut hoztak .
Sina báró alig kezdte meg az előkészületeket a Bécs-győri vasut megépítésére , a munkálatok 1840-ben abbamaradtak mivel az országgyűlés álltal is támogatott Duna bal parti vasút került előtérbe.
A fellendülést a szabadságharc kitörése , majd az ezt követő abszolutista rendszer állitotta meg .
A katonai beszállásolás , a katonaság ellátása , a polgári lakosság zaklatása s a politikai bizonytalanság akaályozta a kereskedelem talpraállitását . A szabadságharc leverése után Haynau a város pénzügyi készleteit lefoglalta , s a két év óta esedékes közadó hiányában fizetésképtelenség állt elő .

Rövid időn belül kedvező változások álltak be , a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona és állatkereskedelembe . Sokan eredeti foglalkozásukat felhagyva kapcsolódtak bele a közvetítő kereskedelembe , mely munkalehetőséget biztosított és tisztes hasznot is hozott .

 

A közelmúlt története


Belváros

A nemzetközivé nőtt gabonakereskedelem az 1860-as években hanyatlásnak indult. A vasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot.

Győr fejlődése új irányban haladt tovább . Nagyarányú építkezések kezdődtek , melyek megváltoztatták a város arculatát . A külföldi tőkével létrehozott gyárak alkalmazták az olcsó munkaerőt .

Az I.világháború ezt a régiót is érintette . Az egykori Győr vármegyét egyesítették a területük töredékére zsugorodott Moson és Pozsony vármegyékkel .

Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett . A 20.században iparvárossá fejlődött ki , és az akkori kivívott jelentős szerepét máig őrzi .

A 2.világháború után a nagy háborús károkat szenvedett várost néhány év alatt újjá építették . Győr lakossága 1945 után nagymértékben megnövekedett a vidékről beköltözőkkel .Gyárai és üzemei óriási fejlődésen mentek át . Ma a Dunántúl legjelentősebb ipari városa .

1950-ben a közigazgatás átszervezésével Győr-Moson és Sopron megyék egyesítése után Győr lett a megyeszékhely.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején itt volt a "forradalom második fővárosa".Ezért a megtorlás is kiemelten érintette a várost számtalan halálos itélettel , és súlyos börtönbüntetések .

 

Győr ipara és gazdasága a 20.század elején hatalmas fejlődésnek indult a Rába Magyar Vagon-és Gápgyár létrehozásával .A rendszerváltozás után Közép-Európa elsőipari parkja a városban nyílt meg 168 hektáros területen.

Számtalan multinacionális vállalkozás választotta Győrt Közép-európai központjának .Mint pl. : Audi Hungária Motor Kft , Hagleitner Büch , Pilips .

Fejlesztik a vízi szállitás kirakodó állomását (Győr-Gönyü Kikötő ), melynek jelentősége folyamatosan növekszik a Rajna-Majna-Duna csatorna hajozhatóvá tételével.

Itt van a megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara székháza .

 

Városrészei

A Megyei városi Polgármesteri hivatal alaptevékenysége: az Önkormányzat működésével kapcsolatos, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával járó feladatok ellátása.

Korábban a város kerületekre oszlott, de ez a felosztás törvényileg megszűnt; az idősebbek még emlékezhetnek rá. Ma a város ügyeit egységes hivatal végzi, de az ügyek nagy száma miatt több telephelyen. A városrészek nagy vonalakban követik a régi felosztást, ide nem számítva az újonnan létrejött részeket. Több városrészben részönkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat segíti a városi közigazgatás és adminisztráció működését.

A település a következő nagyobb részekre osztható fel:

  • Ady-város
  • Belváros
  • Újváros
  • Gyárváros
  • Gyirmót
  • Győr-Szabadhegy
  • Győrszentiván
  • Jancsifalu
  • József Attila lakótelep
  • Kisbácsa
  • Likócs
  • Marcalváros
  • Ménfőcsanak
  • Nádorváros
  • Nagybácsa
  • Pinnyéd
  • Révfalu
  • Sárás
  • Sziget
  • Újváros

Hitélete

Püspöki vár a Kettőshíddal

A karmelita templom

A város egyben fontos vallási központ is. A katolikus egyház és az evangélikus egyház püspöki székhelye, s az észak-dunántúli unitárius egyházkösség központja. A városban más vallások hívei is megtalálhatók. A rendszerváltás kezdetekor 1992-ben az egyházak által visszaigényelt ingatlanokat és a rajta lévő építményeket az önkormányzat többségében visszaadta jogos tulajdonosainak. A város egyházi épületei olyan kultúrkincsek, amelyek Szent István koráig visszavezetik az itt élők vallástörténetét.

A lakosság vallásosságát a kereszténység jellemezte és jellemzi most is. Legnagyobb számban a katolikusok vannak. Tíz esperesi kerület működik a városban. 1997-ben a Szentatya (Pápa) a székesegyházat bazilika rangra emelte. 1997. november 9-én volt Rómában Apor Vilmos püspök boldoggá avatása. 2001-ben a győri Hittudományi Főiskola csatlakozott a római Lateráni Egyetemhez, ezzel magasabb tudományos fokozatot ad a papnövendékeinek.


 

450 éves múltra tekint vissza a városban élő kereszténység protenstáns ágához tartozó hívek közössége. Hét templomuk és egy imaházuk van. A Győri Evangélikus Egyház 1991-ben újraindította intézményeit. 2000-től Győr lett a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület székhelye.

A Győri Görög Katolikus Egyházközség Nyugat-Magyarország egyetlen görög katolikus egyházközsége.

A Győri Zsidó közösség 1700 óta folyamatosan jelen van. Istentiszteletekkel és ünnepeik betartásával biztosítják a városban és a város környékén élő zsidó vallásúak hitéletének gyakorlását. A zsinagógát és iskolaépületeit a hitközség 1970-ben a városnak adományozta.

 

Templomi, egyházi gyűjteményei

Bazilika
Győr a bazilikával
Győr a bazilikával

A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a 11. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épültek. A 14. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László-herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található.

Szent László-herma

A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később Európa-szerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke.

Boldog Apor Vilmos püspök síremléke

Báró Apor Vilmos 1892. február 29.-én született székely főnemesi családból, 1915-ben szentelték pappá. Előbb káplán, majd katonalelkész, 1918-tól plébános Gyulán. Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor. 1941. március 2-án győri püspökké nevezték ki. A II. világháború alatt fellépett az erőszak és üldöztetések ellen. 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben orosz katonák lelőtték.

Könnyező Szűzanya-kép

Az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített kép 1697 március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben gróf Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.

 

Kulturális intézményei

A győri Városi Képzőművészeti Múzeum főépülete A Richter-terem

A győri Városi Képzőművészeti Múzeum                A Richter-terem                             
főépülete .

 

 

Kovácsné Révész Zsuzsanna
forrás : Wikipédia