Húsvét
A húsvét a zsidóság és a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. A zsidó húsvét a pászkaünnep, az egyiptomi szabadulásra való emlékezés, mig a keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadásáról való megemlékezés.
A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, melyen Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek. A húsvétban mindazonáltal zsidó és pogány hagyományok is keverednek. A zsidó vallásban Pészach-kor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Eredetileg a két vallás húsvéti ünnepe időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje. A húsvétot közvetlenül megelőző nagyhét virágvasárnappal veszi kezdetét. A nagyhét napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak, illetve azokat idézik fel. Nagycsütörtök az utolsó vacsora, nagypéntek Jézus keresztre feszítésének emléknapja, nagyszombat azonban már a feltámadás jegyében zajlik. Ezen a napon ér véget a böjt, a templomokban gyertyát gyújtanak és megindulnak a körmenetek. Húsvét vasárnap a tulajdonképpeni feltámadás napja.
A húsvéthoz számos néphagyomány és gazdag szimbolika tartozik. A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta. Eredetére kielégítő magyarázatot azonban a német kutatók sem tudnak adni.
A legismertebb húsvéti szokás közép-Európa országaiban a húsvét hétfői locsolkodás.
A zsidó húsvét története
A zsidó húsvét eredetileg az aratás kezdetének az ünnepe volt, az az természeti ünnep volt( i.e. 9. század ).Egy- egy hibátlan bárányt öltek le az előestéjén a hétnapos ünnepnek, s úgy sütötték meg, hogy ne törjék meg a csontot. Elfogyasztása kovásztalan kenyér (macesz), valamint keserű saláta kíséretében történt.
A keresztény húsvét eredete
A keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadására való emlékezés, hálaadás az általa elvégzett áldozatér, amit értünk emberekért tett. Jézus helyettesítő áldozata ugyan is lehetővé tette, hogy ne bűneink szerint legyünk megítélve, hanem a Jézusba vetett hit álltal üdvözülhessünk, kegyelemből.
A keresztény húsvét időpontja a 325-ös niceai zsinaton lett meghatározva. Eszerint a tavaszi napéjegyenlőséggel (március 21.) egybeeső, vagy az azt követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvétvasárnap.
A húsvét meghatározza a többi mozgó ünnep dátumát is.
A húsvét magyar elnevezése onnan származik, hogy ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás.
A húsvétra a hármasság jellemző. Jézus Krisztus fiát elárulták és keresztre feszítették, halálával megváltotta az emberek bűneit, majd harmadnapra feltámadt. Nagycsütörtökön az ünnepi szentmise végén az oltárfosztás jelképezi Jézus Krisztusnak elárulását és halálát. Nagypénteken Krisztus a sírban nyugszik. A kereszt leleplezésekor megjelenő megfeszített Jézus Krisztus előtt hódolunk, aki megváltotta a kereszthalálával a büneinket. Az ünnepsorozatában a nagyszombat a feltámadás ünnepe. Jézus Krisztus feltámadásával legyőzte a halált. Ez valójában szombatról vasárnapra virradó éjjel történt.
Az ünnepet ma már nagyszombat késődélután tartják, amikor is a szentmisét követően az oltári szentségben feltámadott Krisztus körmenetben halad végig az utcákon, hogy mindenki láthassa és örvendezhessen Isten dicsöségének. Pünkösdöt húsvét vasárnapjától kezdődően számítjuk.
A keresztény világ régóta ünnepli pünkösdkor a tél jelképes eltemetését. Ez a szokás olyannyira elterjedt, hogy a középkorban még az egyház is elfogadta a néha kissé pogány szokásokkal kiegészített vigalmakat, amikor is szalmabábuk elégetése vagy vízbedobása jelképezte a tél végleges eltünését .
Húsvét körüli ünnepek
Húsvéti készülődés népszokások
Kovácsné Révész Zsuzsanna