rafia

Készülődés :

Az enyhébb évszak beköszöntének ünnepélyes kezdete a Húsvét. Ilyenkor már elkezdünk felkészülni testben és lélekben a közelgő ünnepre. Még a tavaszi nagytakarítás is sokkal könnyebben megy, ha közben süt a nap. Minden egyes nappal egyre jobban ráhangolódunk az ünnepre. A lakásban elhelyezett kiegészítők már a Húsvét közeledtét jelzik.

Számomra a Húsvét a feltámadás , újjászületés, megtisztulást jelenti.
Húsvét Jézus halála és feltámadása a kereszténység legrégibb és még a karácsonynál is fontosabb ünnepe. Nem csoda tehát, ha húsvéti szokások egész Európában egységes képet mutatnak és itt majdnem lehetetlen megmondani, hogy mi  felelhetett meg ennek a napnak a kereszténységet megelőző európai kultúrában. Valószínű, hogy az ókori Kelet tavaszi évkezdő ünnepe keresztény mezben jött át Európába és itt magába olvasztott mindenféle, a tavaszi évkezdettel kapcsolatos szokást.( Magyar Néphit és Népszokások   írta: Dr.Róheim Géza)

Népszokások :

Pilátus-verés.
- Csanádapácán, nagyszerdán és nagycsütörtökön délután, mikor a pap a >>Miserere mei<< kezdetű zsoltár után annak  jeléül, hogy a jeruzsálemi templom kárpitja Jézus halálakor ketté repedt, megüti könyvével az oltár lépcsőjét, a nép botokkal esik a padoknak és azokat néhány másodpercig püfölik. Ilyenkor megverik a Pilátust, amiért Krisztust elárulta. A lármázás szokása húsvétkor más megokolás kapcsán is szerepel.....

- Németprónán megkötözik a harangokat és a tompán zúgó kereplő hangja hívja fel a népet az angyali üdvözletre. De jobban, mert hallhatóbban jelzi az időt a gyermekek kedvelt nagyheti játékszere a >>Klopatsch<<, azaz a csengettyűt pótoló kalapács, a forgattyú és a kereplő. Mikor a torony kereplője megszólal, rákezdik a gyerekek is és folytatják míg el nem fáradnak.

- Kiegészíthetjük a göcseji népszokást egy olyan mozzanattal, amelyről forrásaink  nem tudnak. Gönczi ugyanis elmondja, hogy nagypénteken egyesek a házat kora hajnalban meztelenül, kezükben pálcát tartva körülfutják, hogy a lakást az alkalmatlan állatoktól, rovaroktól megszabadítsák. A ház kerülése közben azt mondja az illető :>>Patkányok, egerek, csótányok, poloskák odamenjetek, ahol füstös kéményt láttok.<< Valószínűleg a pálca eredetileg arra való volt, hogy csapkodjanak vele és így kiűzzék a >>látványosságot<<.

-Körmöcbánya tájékán a kulcsokkal csörömpölve kergetik ilyenkor a >>kígyót, békát<<. Aki a népszokást nem ismeri teljesen értelmetlennek találhatná a híres népdalt :
Nagypénteken mossa holló a fiát,
Ez a világ kígyót, békát rám kiált.

...- Ma mindenesetre megvan ez a  húsvéti lármázás és Zalaegerszegen dívó >>sáncregement<< nyilván ezt a húsvéti lármát egyesíti az ilyenkor szokásos határkerüléssel. A városon és a határon végigvonul a puskadurrogtató, doboló sereg. Állítólag a törökökön hajdan aratott győzelem emlékére vonul fel, de ez valójában csak helyi magyarázatát adja egy máshonnan ideszármazott szokásnak.
A húsvéti ünnepélyes lovas-processzióktól egyszerű kirándulásig a szokásnak mindenféle árnyalata kimutatható.

Kecskeméten húsvét második napján a lakosság legnagyobb része az úgynevezett >>Mária-kápolnához << gyűlt össze, ahol sörözés mellett mindenféle játékot folytattak, főleg pedig lóversenyeket tartottak. A mulatság neve >>Emmaus<<, az evangéliumi történetre való célzással, ahol a feltámadt Megváltó az Emmausba menő két tanítványának megjelenik.

A húsvéti locsolás, a pirostojás és a halottak.

A palóc legények nyers tojást és szalonnát szoktak kapni azoknál a házaknál, ahol tiszteletük jeléül csuron vízzé öntöztek minden nőnemű személyt. Az első harang szóig tart az öntözés szabadsága, aztán már illetlenség volna.

Félegyházán húsvét hetét vízbehányó hétnek hívják, de >>rendes aszony<< már nem engedi, hogy úgy megöntözzék, ahogy a legények szeretnék. Akit meg asszony létére a kútnál fogdoshattak, sivalkodtattak, nem sok bizodalom volt az olyan menyecskéhez. ....

A Nyárád mentén már bonyolultabb, szertartásosabb a húsvéti öntözködés szokása, de az erotikummal való kapcsolata nem kevésbé nyilvánvaló.
Minden valamire való legány kötelességének tartja, hogy húsvét szombatjának éjjelén kedvesének kapujára vagy más feltűnő helyre egy szép fenyőágat tegyen. Ha a falunak nincs fenyvese elmennek érte a negyedik, ötödik határba is, és ha pénzért vagy szépszóért nem kapható, lopják de kedvesüket kigúnyólni nem engedik.
Két-három fenyőágat szépen összekötnek és papírszalagokkal, tojásokkal feldíszítik . A legjobb táncosokat vőfélyeknek nevezik és ezeknek feladata húsvét másodnapján reggel a hajnalozás. Minden házba, ahol fenyőágat találnak, bevonulnak a legények, a lányokat vályúba fektetik és vederszám öntik reájuk a vízet, amíg egész lucskosak lesznek. Ilyenkor azt mondják, hogy a ház virágszálát megöntözik, hogy el ne hervadjon.

folyt.köv.

Locsoló versek

Húsvét táján édes szokás,
Vödörrel a locsolkodás.
Nálam is van szagos kölni,
Ha rád öntöm meg fogsz ölni ?

Jó reggelt, jó reggelt ,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.

Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ide szálltam.

Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás ?
Tarisznyámba várom !

Magyar népköltészet

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,

Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!

Ez a pár csepp szagos víz úgy használ a lánynak,

Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.

Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág,

Örömünkben együtt örül a megváltott világ.

Megváltónk is együtt az egész világgal,

Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

Pajzán locsoló versek

Húsvét van, odakinn mosolyog az ég is,
Adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is!
---------------------------------------------->>

Egy tök, két tök, öt tök,
nem tökölök, öntök.