rafia

Július az év hetedik hónapja a Gergely- naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben az ötödik hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis ("ötös") volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra.

Július régi magyar neve nyárhó, áldás hava az Arvisura szerint tehéntor hava.

Július 1. Köztisztviselők napja Magyarországon

1872. Megkezdődik a buda-Pesti Margit-híd építése.

1936. Ausztriában törvény hatálytalanitja a Habsburg- család kiutasítását, és visszaadja a család kisajátitott birtokának egy részét.

Július 2. :    Sarlós Boldogasszony ünnepe

1271. V.István és II.Ottokár cseh király követei megkötik a pozsonyi békét.

1486. A magyar hadsereg elfoglalja az alsó-ausztriai Stein városát.

1527. Werbőczy István kancellár kihirdeti, hogy Magyarország csatlakozik a Cognac-i ligához.

1848. Petőfi Sándor és Vasvári Pál kezdeményezésére megalakul Pesten a márciusi ifjakat tömöritő Demokrata Klub.

1849. Az országgyűlés Szegedre helyezi át székhelyét.

1944. Súlyos légitámadás éri a fővárost, Győrt, Szolnokot és Komáromot.

1953. A Rákosi-kormány benyujtja lemondását.

Július 3. :   1477. I.Mátyás megszünteti Várad városjogát

1784. II.József Erdélyt 11 megyére osztja fel.

Július 4. :     907. július 4  - 7.   Pozsonyi csata

1490. Véget ér Corvin János politikai pályafutása.

1521. Husszev Szendrői bég csapatai felperzselik Zimony várát.

1607. Kinevezik Forgách Ferencet esztergomi érsekké.

1849.  Az osztrák kormány közzéteszi Magyarország ideiglenes közigazgatási és bírósági szabályzatát.

1921. Megalakul a Magyar - Amerikai Társaság.

Július 5. :  Sarolta nevenapja

1044. III. Henrik német - római császár hadai Ménfő közelében legyőzik Aba Sámuel király seregét.

1436. Befejeződnek a huszita háboruk.

1486. VIII. Ince pápa a Lengyelországot fenyegető török szultán ellen keresztes hadjáratot hírdet Észak- Európában.

1683. Az Udvari Haditanács alelnőke Pozsonyban átveszi a Szent Koronát, hogy Thököly és a töröl elől Ausztriába menekítse.

1697. I. Lipót, Szavoyai Jenő herceget nevezi ki a magyarországi hadak főparancsnokának.

1792. II. Ferenc lesz az új német- római császár.

1848. István nádor összehívja az első népképviseleti országgyűlést Pesten.

1849. Kossuth kormányzóelnők felmenti Görgey tábornokot hadügyminiszteri tisztségéből, ugyanakkor kinevezi a Komáromnál állomásozó honvéd fősereg parancsnokává.

1912. A király szentesíti a véderőről és a honvédségről szóló XXX. és XXXI. törvénycikket.

1913. Megalakul az Országos Kosuth Párt.

Július 18. Árpádházi Szent Hedvig

Július 20. Illés napja

Július 22. Mária Magdolna napja

Július 24. Árpádházi Szent Kinga

Július 25. Jakab napja

Július 26. Anna napja

Július 31. A segesvári ütközet napja, Petőfi Sándor halála - 1849.

Július az aratás ideje volt. Aratási szokások: Számos hiedelemmel és szokással – melyek vallásos jellegűek is lehettek – próbálták biztosítani a kenyérgabona betakarításának sikerét. A munkálatokat szinte minden alkalommal kalapemeléssel, fohászkodással és imádsággal kezdték. Az aratáshoz használt eszközöket a templomhoz vitték, megszenteltették. Az aratási területhez érve letérdeltek és keresztet vetettek. Az első learatott búzaszálnak, az első kévének nagy jelentősége volt. Egészség- és termékenységvarázsló céllal ebből a baromfinak adtak. Aki a derekára kötötte az első búzaszálat, annak később nem fájdult meg a dereka. Szokás volt még, hogy az aratók az első kévéből megkötözték a gazdát, s ő borral vagy pénzzel válthatta ki magát. Az aratás végén, egy kis darabon nem vágták le a gabonát, így biztosítva, hogy bő termés legyen a következő évben is. Máshol azért hagyták lábon, hogy a madaraknak, szegényeknek is hagyjanak. Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú, melyet általában a földesúrnak készítettek. Az utolsó kalászból egy kis csomót mindenki hazavitt és az őszi vetőmag közé keverte. Az aratókoszorút sok helyen a mestergerendára akasztották, majd vetéskor az ebből kipergetett szemeket keverték a vetőmaghoz. A magának arató család nem rendezett különösebb ünnepséget. A részaratókkal dolgoztató tehetősebb gazdák azonban többségében megvendégelték a munkásokat. A nagy földterülettel rendelkező uradalmakban aratóbálokat rendeztek.

Az aratódalok egy része a közkincshez tartozik, más éneket csak egy bizonyos réteg, az aratómunkások ismertek illetve költöttek.

Napjainkban már nem kézzel végzik az aratást ami régen nagyon nehéz és fáradságos munka volt . Abban az időben nagyobb tisztelet övezte a kenyeret is mert az  maga az élet . Manapság nem is gondolunk bele talán igazából , hiszen az üzletek polcain nagyon sok fajta kenyér megtalálható . A munka nagyobb részét a vetéstől az aratásig mezőgazdasági gépekkel végzik. A kenyérsütés is gépesítve lett könnyítve a pékek munkáit. Ma már faluhelyen sem divat a kenyérsütés. Csak elvétve különleges ünnepi alkalmakkor készül a kézzel dagasztott kemencében sütött igazi házi kenyér .