Január 6. Vízkereszt

A vízkereszt a római katolikus naptár szerint Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja, míg a farsang vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig              ( Húsvét előtti 40.nap), a nagyböjt kezdetéig tart. Vízkeresztkor nyilvánították ki Jézus születését a pogány népek. Ennek jelképe: a három napkeleti bölcs- a három királyok- Gáspár, Menyhért, és Boldizsár- a betlehemi csillagot követve megjelent Jézus jászolánál, s uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded és édesanyja, Mária előtt. A templomokban tömjént és vizet szentelnek, innen a magyar vízkereszt elnevezés. Ma is szokás még a vízkereszt napi házszentelés. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a ház népét és a jószágot, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felírja a G-M-B betűket és az évszámot.


A Nyugati egyház számára a vízkereszt a karácsony zárónapja.

A Keleti egyház- a Julián naptár szerint vízkeresztkor ünnepli Krisztus születését. Náluk ez karácsony napja.

 

Az ortodox családoknál a hagyományok szerint- a betlehemi jászolra emlékezve- szalmát szórnak a tisztaszoba padlójára, és ezen hálnak az éjjel. Másnap délután a gyerekek- a katolikus háromkirályjáráshoz hasonlóan- kántálni mennek az idős görögkeleti házaspárok házához.

 

A vízkereszt sokfelé dologtiltó nap.
Ehhez az ünnephez kevés népszokás társul.
Korábban erre a napra estek a házszentelések. Sok helyen a gazdasági épületeket is megszentelték ezen a napon. Ekkor szentelték a Három királyok vizét, a szentelt vizet is melyből minden házhoz haza kellett egy edénnyel vinni arra az esetre, ha emberben, vagy állatban az év folyamán valami betegség lép fel. Ilyenkor a beteg embert és állatot meghintették szentelt vizel.
Ezzel a szentelt vizel behintették a szobát, az istállót, a tavaszi vetőmagot, a kutat, de betegségek gyógyítására is használták.

Göcsejben azért hintették meg szentelt vizel az állatokat, hogy a boszorkányok ne árthassanak nekik. Régi, ősi vízkereszti szokás volt a gyermekek háromkirályjárása
, amikor kisebb csoportokban vagy hármasával jártak és énekeltek egyházi énekeket a házaknál.


Általában ezen a napon bontjuk le a karácsonyfát, ezzel a nappal zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsang. A csupasz karácsonyfát egyes vidékeken tűzre vetették "nehogy ártó kezekre kerüljön."

Mátyás királyunk idején megjelent Csíziós könyvecske is azt tanácsolta-"igyál jó bort, és ha van, édes italt. Az ürmösbor mellednek fájása ellen igen hasznos. Megeheted a kövér disznópecsenyét, kolbászt és ludat mustárral vagy borsos ecettel. Eret ne vágass."
A vízkereszt étrendjéhez hozzátartozott a fánk, a kalács és a töltött káposzta is.

Valamikor ennek a napnak az időjárásából következtettek az elkövetkezendő év időjárására. Ha hideg az idő ezen a napon akkor reménykedhetünk a korai tavaszban, de ha kisüt a nap még hosszú lesz a tél.A délvidéki magyar falvakban úgy hitték, ha ezen a napon eső esik akkor férges lesz a mák. Általános vélekedés volt az is, hogyha ezen a napon fúj a szél, akkor szerencsés lesz ez az év. Ha pedig a kerékvágásban víz fakad jó termőidőre van kilátás.

 

2010. január 6.-án készült képek  Budapest, Bártfai utca-Bikás park. Behavaztunk  :).

DSCF3082.JPG
DSCF3083.JPG
DSCF3084.JPG
DSCF3085.JPG