Március / Böjtmás hava

Március / Böjtmás hava  ( Kos hava)

Nevét Mars római istenről kapta. ( Mars a háború istene ).

A meteorológusok Tavaszelőként tartják számon.
A régi Székely-Magyar naptár szerint Kikelet hava
A régi magyar ( katolikus ) naptár szerint Böjtmás hava
Az Avisura szerint Bölénytor ( Fák hava )

A régi római naptárban az év első hónapja volt, az újrakezdés, az újjászületés jelképe. Az új naptár megfosztotta az elsőségétől, de az emberekben még ma is az új élet, a tavasz kezdetének hónapjaként él.
Mars eredetileg napisten volt ( jelentése: fényes, ragyogó), majd mint a tavasz istenét tisztelték.  Mivel régen hadat csak a tavaszi munkák után nyáron viseltek, hamarosan a háború istene lett.  A legenda szerint Romolus és Rémus apja volt.
Ez a hónap nálunk a Böjtmás hava, hiszen a 40 napos nagyböjt jelentős része erre a hónapra esik. A hívő embereknek lelki elmélyülést, lelki megtisztulást jelentő időszak.

Március az év harmadik hónapja, 31 napos.

A Halak hónapot lezáró tavaszi nap-éjegyenlőség március 21-e, egyúttal az egész zodiákus év zárónapja is.

Márciusban megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőkben. Elkezdik vetni a borsót, répát,  zöldséget, a palántának való magot, dugdossák a hagymát.
Véget ér a téli szobai munka, a szövés, a fonás, és a kézimunkázás.
A  hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.

Népi megfigyelések.

- ha böjt hava száraz, Szent György hava nedves
- ha márciusban ugrándoznak, táncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek
- március ha nedves, gazdának nem kedvez
- tavaszbúza ravaszbúza
- valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben
- fú és havaz, úgy lesz tavasz
- ha dörög Benedek, akkor 40 napig szárazságra számíthatsz.

4. Kázmér napja

7. ( 2010. mácius 7.) Nagyböjt 3. vasárnapja

8. Nemzetközi nőnap

12.Gergely

13. 1838-ban ezen a napon kezdődött a nagy pesti árvíz, melynek mentési munkálataiban Weselényi Miklós báró hervadhatatlan érdemeket szerzett.

15.Nemzeti ünnep

15. A magyar sajtó napja.

16. Virágvasárnap.

18.,19.,21. Sándor, József, Benedek

20. A tavasz kezdete.

21. A költészet világnapja. A faji megkülömböztetés elleni nemzetközi küzdelem napja.

22. A víz világnapja.

23. Meterológiai világnap.

24. Gábor napja

24. Ifjusági világnap.

25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

26. 1868-ban született Tolnai Simon nyomda- és kiadótulajdonos, a Tolnai Világlapja hetilap, a Tolnai Világlexikona és a Tolnai Világtörténelme könyvsorozat kiadója.

27. Szinházi világnap.

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve a keresztény felekezeteknél, a nagyhét kezdete. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti napokban. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek magadták Jézusnak ezt a tiszteletet. Márk, Máté és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be. A keresztény kultúra országaiban erre a hagyományra gazdag népszokáskincs épült. A nyugati keresztény egyházak liturgiájában kiemelten fontos dátum, amely [mindig a március 15. és április 18. közti valamelyik vasárnapra esik. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani. forrás