Madocsa
Madocsa (Tolna)
Borkóstoló bál
A tolnai 1998-tól tartozik a borvidékek sorába, a szõlõmûvelés azonban régebbi keletû itt, egészen a rómaiakig visszavezethetõ. A szõlõmûvelés terén sokat köszönhetünk az e vidékre települõ német nemzetiségûeknek, akik a XVI. századra már teljesen alábbhagyott szõlõtermesztés megerõsítésében fontos szerepet játszottak.
Klíma: enyhe tél, száraz, napfényes nyár.
Talaj: lösz, barna erdõtalaj.
Szõlõfajták, borok: Chardonnay, Olasz rizling, Zöld veltelini, Rizlingszilváni, Rajnai rizling, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon.
Tolnai körzet: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Sárszentlõrinc, Tengelic, Tolna,
A szõlõk az Örsi-hegyen vannak, ami közigazgatásilag még ma is Bölcskéhez tartozik, de már a XVII. sz.-ban is madocsaiak mûvelték. Ma itt a szõlõk már teljesen a madocsai gazdák tulajdonát képezik, a bölcskeiek saját szõlõi a belsõség közelében, attól északra voltak és vannak jelenleg is.
Az utóbbi évtizedekben Madocsán jelentõsebb a szõlõ- és borkultúra, mint a gyümölcstermesztés.
A hegyen most (a hegyközség jelentése szerint) összesen 136 hektár (ha) szõlõterület van a 300 madocsai gazda tulajdonában.
Az elmúlt évtizedek hagyományának megfelelõen az idei évben is megtartják a faluban a borok versenyét. A borokat február 20-án gyûjtik be. Az értékelésre február 21-én kerül sor, három kategóriában: fehér, vörös és óbor. Ezt követõen március 6-án 19 órakor lesz az eredményhirdetés és a nap fénypontja: NÕNAPI ÉS BORKÓSTOLÓ BÁL . Jegyek kaphatók a Polgármesteri hivatalban (1900 Ft-os áron).
Búcsú
Pünkösd utáni második vasárnapon BÚCSÚt tartanak a faluban a szomszédos falukhoz hasonlóan, a gyerekek nagy örömére. A sokféle hinta között kellemes délutánt lehet eltölteni. Az idõpont évrõl évre változik, hiszen Pünkösd napjai Húsvéthoz kötöttek. A "Búcsú" egyébként a templom, vagy egyházközösség védöszentjének ünnepe, vagy a templom felszentelésének emlékünnepe a római katolikus vallásban. A falu lakosainak jelentõs hányada református, de (a szájhagyomány szerint) õk is szerettek volna ilyen ünnepet, ezért nem a védõszenthez, hanem az egyik legnagyobb református ünnephez kötötték az idõpontot.
Falunapok
Augusztus 20. környékén (általában hétvégén) Falunapot rendezünk halászléfõzõ versennyel a Faluházban. Íme a 2003. augusztus 16-án tartott Falunap programja, mely minden korosztály igényeit igyekezett kielégíteni. Az érdeklõdés igen jelentõs volt, sokan a szomszédos településekrõl is ellátogattak hozzánk.
Halászléfõzõ verseny
Ki mit tud? a helyi általános iskolások mûsora
Paksi ugróiskola bemutatója
Ügyességi vetélkedõk, gyerekeknek arcfestés, kézmûves foglalkozások, kézmûves kiállítás.
Balázs Pali mûsora
Operettmûsor
Györkönyi Néptáncegyüttes mûsora
Madocsai Néptáncegyüttes mûsora
Party Klub mûsora
Help együttes mûsora
Füsti Fecskék
A programot hajnalig tartó bál (közben tombolasorsolás) zárta, zenét az Ikarusz zenekar szolgáltatta.
Terveink szerint az idei évben is megrendezzük ezt a napot, programokról és az idõpontról olvasóinkat idõben értesítjük.
|
Szüreti felvonulás
"Szüreti tánc: A munkához fûzõdõ táncalkalmak csoportjába tartozik. Gyakori elnevezései: szüreti bál, szüreti mulatság. A múlt században még szüretelés közben az egyes munkanapokon fõleg az esti alkalmi táncolás az általános. A munka bevégzése után némely vidéken ünnepélyes felvonulásokat és táncos mulatságokat is rendeztek. Olyan helyeken is elterjedt, ahol szõlõmûveléssel nem is foglalkoztak. Egységes sablonos formái alakultak ki. A szüreti felvonulás után délután kezdõdik el a bál a feldíszített teremben és másnap reggelig tart."
Dömötör Tekla röviden így ír a szüreti mulatságról:
"A szõlõszedést befejezõ szüreti mulatságot hazánk minden szõlõtermõ vidékén megtartották. Ehhez általában látványos, többnyire lovas felvonulás tartozott, melynek résztvevõi lehetõleg népviseletet öltöttek fel. A táncmulatság helyét az épületet, sátrat, lugast szõlõfürtökkel díszítették fel, és aki lopott a szõlõbõl annak büntetést kellett fizetnie."
Az elsõ szüreti bált Madocsán 1933. szeptemberében szervezte Földesi János.
A '30-as évek vége, '40-es évek elején a faluban négy kocsma volt, s mind a négybe egyenként tartottak szüreti bál. Késõbb, a II. világháború végén is megtartották a szüreti bálokat, csak akkor már nem volt olyan hangulata, mert a férfiak katonák voltak, nem lehettek itthon.
A rendezvények idõpontja nem volt konkrét dátumhoz kötve, (mint például a Búcsú) de mindig az aratás után, augusztus végén, szeptember elején tartották.1956 után a Mûvelõdési Ház intézménye szervezte a szüreti bált minden évben. A szervezés a '60-as, '70-es években volt a legegyszerûbb.
1984-ben különleges alkalom volt. Együtt öltöztek be kicsik, fiatalok és idõsek. A kicsik alatt a gyerekeket, az idõsek alatt a középkorosztályt kell érteni.
Ezután változott meg a helyzet. Ettõl kezdve minden évben két szüreti bált is tartottak: külön a fiataloknak és az "idõseknek". Kivétel volt ez alól az 1998-as évi felvonulás, ahol a fiatalok és az idõsek újra együtt voltak.
Szereplõk, résztvevõk
Valószínûleg a gazdát és nejét, vagy az uraságot és feleségét jelképezi ma a bíró és a bíróné.
Õket mindig jegyesek, vagy idõsebbek esetén házasok személyesítik meg. Régen általában jómódú párt választottak ki e feladatra, akik az egész felvonuló társaságot meg tudták kínálni egy kis hidegsülttel, süteménnyel és borral is. Ma már az anyagi jólét nem olyan jelentõs szempont, de a résztvevõk megvendégelése a bírói háznál ma is szokás, elvárás.
Öltözetük is tükrözi rangjukat.
A bíróné két-három hófehér, keményített alsószoknyát hord, felettük színes, rózsás mintájú kasmírszoknya és zöld selyemkötény díszlik. A szoknya általában térdig vagy kicsit lejjebb ér. Bordó bársonymellénye gazdagon kivarrt. Feje, a szoknyával hasonló mintájú kendõvel van bekötve, "menyecskésen" (=hátul a konty mögött, és nem elöl az áll alatt.) Nyakát gyöngysor övezi.
Bíró viselete a következõ: zsinóros, fekete posztónadrág és mellény; keményített, bõ ujjú fehéring; fekete süveg és csizma. Fontos kiegészítõ a pipa, amely egyben a tekintély jelképe is.
Az öregcsõsz a hegybírót jelképezi. Belõle többnyire csak hatalmas báránybõrsubája, kucsmája és bajsza alól kilógó hosszúszárú pipája látható.
A csõszlányok fehér "pliszérozott" (=levasalt ráhajtásos, lerakott) szoknyát viselnek, amelynek aljára egy vagy két sorban nemzetiszín szalagot varrnak. Mellényük selyem vagy bársony, színe az utóbbi tíz évben a tûzpirostól a mélybordóig változhat, elõtte azonban csak a bírónét illette a bordó szín. A kis kötény a mellényhez igazodik. Mindkettõ flitterekkel, gyöngyökkel, paszománnyal díszített. Ezt régen a lányok, asszonyok maguk készítették, saját kezük munkáját viselték. (Ma ez sajnos ritkán fordul elõ.) A ruhához párta is tartozhat, de ezt már nem használják. A mellény alatti fehér inget a karon és a nyaknál nemzetiszín szalag húzza össze.
Ez a viselet sem változott jelentõsen, csak apróbb részleteiben: például a '40-es években a szoknyát nem "lerakták", hanem kikeményítve vasalták; a kötény, színében és anyagában is a szoknyához igazodott, nem pedig a mellényhez.
A csõszlegények egy része lovas, más részük mulatós.
A lovasok öltözéke az alföldi csikósruhával azonos, vagy ahhoz hasonló: bõ, nyitott ujjú ing - esetleg mellény is - bõ szárú gatya (ha fehér, akkor nemzetiszín szalag van a szárán), csikóskalap árvalányhajjal és nemzetiszín szalaggal és fekete csizma. Legfontosabb eszközük a karikás "ustor" (=ostor). Lovát is feldíszítik: virágkoszorúval, -fonattal, kendõkkel, szalagokkal. Ezt a kiválasztott csõszlány készíti el. Nagy dicsõséget jelentett régen és ma is a ló "szõrén való" (=nyereg nélküli) megülése.
A mulatós legények öltözéke: fekete nadrág és cipõ, fehér ing és fehér, hímzett kötény, amelyet régen a lány szintén saját kezûleg készített el számára.
Közöttük, a kocsin utazik a "kikiáltó" (=kisbíró), aki ma már ugyanúgy öltözik, mint a mulatósok, (csak köténye nincs), de régen ünnepélyesebb volt náluk. Fontos, hogy erõteljes hanggal bírjon, amellyel a jó néhány versszakos rigmust a falu népének elharsogja.
Végül essék szó a "koronaõrökrõl". Általában ketten vannak. Fõ feladatuk a "szõlõkorona" (=szüreti koszorú) és a feldíszített sátor õrzése. Fekete csizmában, fekete, zsinóros nadrágban és mellényben, fehér bõ ujjú ingben feszítenek, kezükben a hatalmat jelképezõ fafokossal.
Elõkészületek
Miután kiválasztották a bírói párt, meghirdetik a szüreti bált. Erre elõször a legények jelentkeznek, és hívnak magukkal egy-egy lányt. A szervezés, készülõdés irányítói a bíró és a bíróné, de mindenkinek jut feladat a közös munkából.
A lányok megrajzolják és kifüggesztik a plakátokat, meghívókat. További feladatuk még saját ruhájuk elkészítése, elkészíttetése vagy elõkészítése, ha már elõzõleg is voltak csõszlányok. Nekik kell biztosítani a fehér kötényt, amennyiben mulatós legény a párjuk, illetve a ló díszéül szolgáló hímzett kendõket, szalagokat, ha lovas az illetõ.
A fiúk feladata a lovak elõkészítése (lovaglással, az állat szõrének kifényesítésével…).
A bíró és a bíróné termet bérelnek a Faluházban, zenekart fogadnak, hintót, kocsist szereznek, megrendelik a vacsorára valókat.
A szüretes rigmus megírása is az elõkészületek idejére tevõdik. Az elsõ báloktól kezdve 40-45 éven át Földesi János bácsi alkotta meg ezeket. Ezután kollektív munka lett, s a fiúk esténként összegyûlve, néhány üveg bor mellett írogatták, amíg végsõ formát nem öltött. Az elmúlt 7-8 évben ismét egy személy (Ifj. Kovács István) írja meg õket, egész évben gyûjtve a falu említésre méltó eseményeit, történeteit.
A legtöbb teendõ mégis közvetlenül a bál elõtt van.
Elõzõ nap a fiúk felállítják a sátrat.
A bál délelõttjén a legények elõállítják a hintót, traktort, felállítják a teremben az asztalokat, székeket.
A lányok kisebb csoportokban dolgoznak: élõvirág-fonattal, zöld ágakkal és krepp-papírral díszítik fel a hintót; a sátor lombját gyümölcsökkel, õszi termésekkel gazdagítják (paprika, kukorica, alma, körte, szõlõ, tök, dinnye…); feldíszítik a termet, és meg is terítenek a vacsorához; végül pedig a hozott szõlõbõl elkészítik a bõség szimbólumát, a "koronát" (máshol szüreti koszorú néven ismert). Ezt viszik végig a lányok a falun, s ez lesz az éjszakai tombola fõdíja.
Az ebédet mindenki otthon költi el. A csõszlegény ezután ünneplõbe felöltözve elmegy a lány házához, ahol megkínálják még egy kis borral, pogácsával, és az aggódó szülõk megígértetik vele, hogy vigyáz szemük fényére. A lány átadja a fiúnak a kötényt, vagy feldíszíti a lovat, (az állat fején levõ szíjakra hímzett kendõt, szalagokat, és virágfonatot erõsít). Miután elkészültek, közösen mennek a Faluházhoz, (régen a bíró házához vagy a kocsmához).
A felvonulás
A résztvevõk délután legkésõbb két órakor gyülekeznek a megbeszélt helyen.
Ha a bíró és bíróné még nem házasok, csak a bíró és az öregcsõsz ül a hintón, s a menet elõször a bíróné házához vonul. Itt történik a vendéglátás. Miután mindenki jóllakott, a bíróné is helyet foglal párja oldalán, s a menet elindul, hogy bejárja a falut, amit a kíváncsi tömeg türelmetlenül vár.
A felvonulók élén a feldíszített hintót két ló húzza, nyakukban csengõ csilingel. Fõhelyén ül a bírói pár, elöl a bakon a kocsis és az öregcsõsz. Õket megelõzheti néhány lovas, ostordurrogtatással jelezve a menet közeledtét. Mögöttük párosával vonulnak a csõszlányok. Középen, ketten vállukon viszik a rúdra függesztett koronát. A két koronaõr köröttük vigyáz, felügyel, illetve segít átadni a 30-40 kg-os terhet a következõ párnak.
Õket a vidámságtól zajos mulatós kocsi kíséri, itt utaznak a mulatós legények, a zenészek és a kikiáltó.A sort lovasok zárják, elfoglalva az utat teljes szélességében, feltartva így a forgalmat.
A felvonulás alatt mindig mondanak tréfás verset, ez a rigmus. A résztvevõk a falu fõbb pontjain összegyûlt érdeklõdõk elõtt megállnak, elhallgat a zene, és rövid dobpergés hívja fel a figyelmet a meghallgatásra.
"Hallgat-hallgattassék!
Szüreti bál újra eljött,
Ma reggel a nap is feljött.
Népi ruhát felöltöttük,
Kulacsokat megtöltöttük.
Jó kedvben itt nem lesz hiány,
Mert a csapat nem oly silány…"
A záró rész körülbelül ugyan ilyen terjedelmû, s mindig tartalmazza a bálba való invitálást:
"Lassan befejezem a mondókát mára,
Jöjjön el mindenki a szüreti bálba!
Lesz ott vidám mûsor, móka, tánc, nevetés,
Rodeó bikáról meg jópár leesés.
Ki legtovább bírja, az a falu sztárja,
Annak estére biztosan lesz párja.
Hölgyek részére is itt a lehetõség,
Hogy estére ezt a bikát is megüljék!"
A kezdõ formula után rögtön, a fõbb szereplõk bemutatása következik, név szerint, :
"Öreg csõszünk Sereg Zoltán,
Labdarúgó Kis-Madocsán.
Mellette ül, nem is más,
Kocsisunk, a Rácz Balázs.
Bíró urunk nagyon bátor,
Rácz István, a Kiss utcából.
Bátorságát onnan nyerte,
Párja, Tünde megnevelte.
Bírónénk, a Sulák Tünde,
Bíró urunk szeme gyöngye."
de azért a többiekrõl sem feledkeznek meg, a rigmus így folytatódik:
"Van itt hátul egy kis banda,
Úgy hallom, hogy nagy a hangja.
Este felé lesznek szépek,
Legyenek õk példaképek!
Figyeljetek, ifjak, vének,
Mert rólatok szól az ének!
Aki okot adott rája,
Versben magát megtalálja.
Harag ebbõl ne legyen,
Inkább velünk nevessen!"28
Ezután az elmúlt év említésre méltó eseményeinek humoros, pajzán olykor pikánsan megfogalmazott kikiabálásával folytatódik a felolvasás.
Az egyes történetek alanyainak nevét általában nem említik név szerint, ettõl függetlenül a sokaság mindig tudja, kirõl is van szó.
A bál
A falu bejárása után visszaérkeznek a Faluházhoz, ahol a bíró és párja néhány szóval megnyitja a bált, jó szórakozást kívánva.
A mulatság ettõl kezdve folyamatosan zajlik.
A koronaõrök feladata az udvaron feldíszített sátor õrzése, a lopók elfogása, és a bíró elé vezetése. A bíró a nyilvánosság színe elõtt megbünteti a tolvajt, aki - ha hajlandó fizetni, - ezzel az összeggel a zenészek pénztárcáját gazdagítja. Ha megtagadja a bírság kifizetését, akkor botütésre ítéltetik. Erre az utóbbi években nem volt példa, sõt, sajnos ma már a lopás-, elfogás-, büntetés szokása is kihalóban van.
A mulatság újbóli megszakítására éjfélkor kerül sor, a tombolasorsolással. Ma az ajándékokat különbözõ szponzorok biztosítják, de nem volt ez mindig így!
Régen a sátrat díszítõ gyümölcsök voltak az ajándékok, és ezek között a korona jelentette a legnagyobb értéket. Természetesen a fõdíj ma is a korona, annak ellenére, hogy ma már az ajándékok árukat tekintve értékesebbek.
A bál addig tart, amíg egyetlen ember is bírja szusszal, azaz amíg valaki is táncol vagy nótázik. A bált a bírói párnak illik zárnia, nekik végig ki kell tartaniuk.
A zenészekkel szemben alapvetõ elvárás, hogy minél kevesebb szünetet tartsanak, és a közönség ízlésének megfelelõ zenét játszanak. /Vörösné Szabó Erika leírása alapján/
Szilveszteri mulatság
Néhány éve már a falu lakosainak egy része közösen búcsúztatja az óévet és köszönti az újat a Faluházban. Nagyon jó hangulatú rendezvények ezek. Ha szeretné velünk tölteni az év utolsó és elsõ perceit kísérje figyelemmel honlapunkat. A rendezvény idõpontjáról, jelentkezés módjáról idõben tájékoztatást adunk.