Napi sajtószemle - Böjte Csaba ünnepi interjúja a Magyar Nemzetben

A június 11-i nyomtatott lapok szemléje - 1. rész

„A Szentlélek Úristen és Jézus Krisztus a mi vigasztalónk”

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója és vezetője a polgári napilapnak elmondta: a Kárpát-medencében élő magyaroknak a Szentlélek ünnepe „Vigasztalást, örömet és derűs jövőbelátást üzen… A mi Jézus Krisztus urunk soha nem jött bemutatkozni, hogy ő kicsoda, általában az emberek mondják róla, hogy kinek tartják őt. Van azonban egy hely, ahol Jézus arról beszél, hogy nem baj, ha ő elmegy, mert Isten, a mennyei atya új vigasztalót küld helyette az emberiségnek. Jézus tehát gyakorlatilag önmagát és a Szentlelket is vigasztalónak nevezi. Azt gondolom, hogy a mai, kissé hitehagyott világban a bátorító, erősítő, vigasztaló, lelkesítő szónak és viselkedésformának nagyon fontos szerepe van. A Szentlélek Úristen és maga Jézus Krisztus a mi vigasztalónk.” Csaba testvér emlékeztet rá: Szent Péter és a többi apostol a Szentlélek jelenlétében példaértékű lendülettel álltak ki, hogy szolgáljanak Jézus Krisztusnak, „A ma emberének is így kellene viselkednie. A kereszténységnek a lényege éppen ebben rejlik: nem csupán teológiai eszmefuttatás, hanem az élet maga. A megvalósult élet. Szent Péter a Szentlélektől megerősödve odamegy a béna emberhez, s azt mondja neki: ’Kelj föl, és járj!” És a béna elindul. Azt gondolom, hogy a Szentlélektől, a pünkösd hangulatától átjárt, átitatott embernek fel kell vállalnia s meg kell oldania reális problémákat… Hiszem azt, hogy az Isten igenis ott él mindannyiunk szívében, s mindenkit vezet. Persze nagyon fontos, hogy egymást bátorítsuk, vezessük. Prohászka Ottokár, Márton Áron, Mindszenty József és mások igazi vezetők voltak. Ma is szükségünk van ilyen példaképekre. Azt hiszem azonban, hogy legjelentősebb példaképünk a bennünk lévő Isten, akivel imádságban párbeszédet kezdhetünk, és aki minden ember kezét megfogja, hogy vezesse. Mai szóhasználattal élve: nem hiszem, hogy Isten üres SMS-ket küldött volna, küldene a földre. Minden velünk történt jelenségnek, dolognak üzenete, jelzésértéke, feladata van. Nagyon szép küldetésnek tartom azt, hogy segítsük egymást megtalálni. Segítsük megtalálni azokat az értékeket, amelyeket a jó Isten, mint drága kincseket, elrejtett a szívünkben. Fontos, hogy ezeket az értékeket minden ember a saját maga számára és környezete hasznára a felszínre hozza és kibontakoztassa.”

Böjte Csaba kitért arra is, hogy sokan azzal riogatnak bennünket, hogy 2012-ben jön a világvége, s milyen rossz, mennyi baj és gond van. „Én erre azt mondom, hogy a Szentlélek Úristen sem keseredett el, amikor kétezer évvel ezelőtt az emberek adták-vették, öldösték egymást, folyamatosan háborúk voltak. Jézus örömmel élt harminc éven át csendes, egyszerű életet Názáretben, és utána is bizalommal nézett a holnap felé, és mindig optimista volt. Még a kereszten is azt mondta: ’Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek!’ A Szentlélek Úristen szeretete és jósága a mai világunkra is kiterjed. A Szentlélek ma is a remény és a vigasztalás Istene.” A Kárpát-medencei magyarság jövőjével kapcsolatban Csaba testvér kifejtette: „El kell felejteni azt a teóriát, hogy mindig korlátok, falak, plafonok vannak előttünk, fölöttünk. Nem igaz, hogy nincs tovább. Mindig van tovább, mindig van remény. Hihetetlen távlatok állnak az emberiség és ezen belül a Kárpát-medencei magyarság előtt. Legyen hát merszünk, bátorságunk – Árpád vezér szellemében – nagy és nemes dolgokba belevágni, és megvalósítani azokat! Szólítsuk meg a velünk élő népeket! Újabb vérszerződéssel egy asztalhoz kell ülni. Elég nagy a Kárpát-medence, lakjuk be hát békével, szeretettel, és tegyük mindannyiunk számára tündérkertté! Nem hiszem, hogy lenne olyan feladat, amit összefogással, nyugodt derűvel, békés munkával ne lehetne megoldani.”

Magyar Kurír

© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.
forrás: magyarkurir.hu