Sándor, József, Benedek
18. Sándor
Sándor -Görög Alexander név rövidülésének magyaros alakja. Jelentése:" férfiakat vagy férfiaktól megvédő."
Női alakja: Alexandra, Szandra
E naphoz kapcsolodó mondás :"Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget !".
Weöres Sándor : Tavaszköszöntő
Sándor napján megszakad a tél,
József napján megszűnik a szél,
zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog aki él.
Már közhírré szétdoboltatik:
Minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.
- A század elején lejegyzett Borsod megyei palóc Sándor köszöntő így hangzik :
Sándor napja ma vagyon
Átlibegtem a fagyon.
Ha jegy garast annátok,
Tudom mennem bánnátok.
Ha mehhaltok jao jártok,
Rám marad a vagyonotok.
Szivemből kivánom !
( Istvánffy 1911:299)
Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőmagjának tartották, hogy jobb legyen a termés.
19. József
Héber eredetű bibliai név. Jelentése Isten tegyen a most született gyermekekhez. Jahve gyarapítson.
Magyarországon a XVIII. századtól kezdve a leggyakoribb férfi nevek közé tartozott. Ehhez hozzájárult Szent József akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. század második felében tetőzött, amikor is IX.Pius pápa a római katolikus egyház védőszentjének nyílvánitotta őt.
Az 1970 évektől veszít a népszerüségéből, de még igen gyakori.
Szokásokban a három nap közül azért is a leggazdagabb József napja, mert a kis Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsmesternek, Józsefnek az ünnepe is .
Ezen a napon engedik ki a méheket, ekkor kezdődik a szántás, s ekkor érkeznek a fecskék is.
Erre utal a gyermekmondóka szövege is :"Fecskét látok, szeplőt hányok !"
Egyes magyarlakta területeken úgy tartja a néphít, hogy ezen a napon mindenkinek meg kell fürödnie és tiszta fehérneműt kell vennie.
Az Alföldön úgy vélik, hogy ha József napon szívárvány látható, s annak szép sárga sávja van, az jó búzatermést ígér.
Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba.
Göcsejben József napkor hajtották ki előszőr a marhákat a legelőre. Másutt általában Szent György napja volt a hagyományosan megszabott ideje.
József nap a méhek kieresztésének is a megszabott ideje.
Algyőn a gazda a következő szavak kiséretében eresztette ki a méheket: " Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok !" ( Bálint S. 1980b:256).
21. Benedek
A latin Benedictus névből származik. Jelentése: áldott.
Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak.
Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (augusztus 24.) szedték fel, utána háztetőre rakták, ahol hét nap alatt érte a napsugár és hat éjszaka harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták ( Bálint S. 1980b:257).
Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
Időjárás jóslásra is van adat:
A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.
A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú lucskos őszre lehet számítani.
A kalendárium március 21.-től számítja a tavasz kezdetét.