rafia

Textil művesség

A fonás és a szövés az emberiség egyik legrégebb idő óta gyakorolt kézműves mestersége. A textilek kezdetben csak növényi rostokból készültek , de az állatok háziasítása után megjelentek az állati alapanyagok is .

A paraszti textil készítés legbonyolultabb eszköze a szövőszék .
A régészeti leletek több év ezred távolában is megőrizték egyes textíliák szövött anyagát .
Szövött termékek előállítására már nép meséink is gyakran említik a szövőszéket .

A varrás a szövött anyagok használatával kezdett nagyobb mértékben terjedni .Ahogy a szabás is fejlődésnek indult , egy-egy ruha egyre több darabból állt össze , itt szükségessé vált a varratok megerősítése . Ezek voltak az első lehetőségek a díszítésre a szabás vonal mentén .Az összeerősített textíliákat színes vastagabb fonallal , díszes öltésekkel tették tartósabbá
.
Hímzések :
A hímzés a magyar népi díszítő művészet egyik leggazdagabb,legváltozatosabb ága, mely viszonylag kis területen belül is rendkívül sokrétű.
Ezek egyike rendkívül közel áll a szőttesekhez és úgy készül, hogy a sima szőttesbe szál számolással varrják bele a mintát.
Az ilyen kereszt szemes és szálánvarrott hímzés elemei éppen ezért geometrikusak, úgyhogy a nem eléggé gyakorlott szem könnyen összetévesztheti a szőttesekkel. Ezzel szemben szabad rajzú hímzéseket az alapanyag már alig köti, ezért nem csak a hagyományos elemeknek, de az alkotó képzeletnek is több a lehetősége.
Magyar néprajz

Csipke
Az 1930-as évek elején Dékán Árpád tervei és Makovits Mária szervező és kivitelező munkája nyomán jött létre a nem népi gyökerű és történelmi hagyományokra nem épülő Halasi csipke .

Falikárpit

A két világháború közötti magyarországi falikárpitok rendszerezésekor három irányzatot különböztetünk meg.
Az első és legkonzervatív irány a festői volt , amely a piktúra törvényeit alkalmazta a szövött kárpitokra.
A második a római iskola művészei , akik legjobb alkotásaikban megérezték és megértették a szövött kárpitok anyag és technika adta lehetőségeit és alkalmazták is őket.
A harmadik Ferenczy Noémi nevéhez fűződik , aki a magyar kárpit szövést európai rangra emelte .

Szőnyeg

Magyarországon a kézi szőnyeg szövés évszázados hagyományokra tekint vissza.
A szőnyegek -- eltekintve a kor és a térség uralkodóinak státusz szimbólumaitól -- a vándorló nomád törzseket szolgálták. Sátraikban a padló és az ajtó is szőnyegből készült .

Nemez

A nemez hazája Közép és Belső-Ázsia , de ismerték Anatóliától a Balkánon át egészen Európáig , azokon a területeken ahol juh tenyésztéssel foglalkoztak .
Mivel a nemez kivallóan illeszkedett a nomád életformához , hiszen könnyen mozdítható , szállítható és tartós , illetve kevés szerszám szükséges az előállításához , az eurázsiai kontinensen gyorsan elterjedt .

rafia.hu