rafia

• 4. 1920-ban írták alá Magyarország és az antant-képviselői a trianoni békét.
• 5. Környezetvédelmi világnap.
• 1745-ben született Cházár András jogi író a magyar gyógypedagógiaúttörője.
• 1900-ban született a Nobel- díjas Gábor Dénes, magyar származású angol elektromérnök, a holográfia felfedezője.
• 7. 1938-ban hunyt el Dsida Jenő költő, akinek Psalmus Hungaricus című versére Kodály Zoltán írt kórusremeket.
• 8. Az óceánok világnapja.
• 10. Az épitők napja magyarországon.
• 1625-ben született Apáczai Csere János, filozófus, pedagógus.
• 12. A gyermekmunka elleni világnap.
• 14. A véradók világnapja.
• 16. A független Magyarország napja.
• 17. 1715-ben született Mattyasovszky-Zsolnay László festő, keramikus.
• 20. A menekültek világnapja.
• 21. A zene ünnepe.
• 23. Olimpiai nap.
• 24. A Nap napja.
• 26. A kábitószer-fogyasztás elleni küzdelem napja.
• - A közalkalmazottak napja.
• 27. A cukorbetegek világnapja.
• - A magyar határőrség napja.
• 30. A magyar szabadság napja.

Június a régi idők kalendáriumaiban Nyárelő vagy Szent Iván hava néven szerepelt.

Ez az egyik legzivatarosabb hónapunk, amely a népi tapasztalatok szerint sok veszélyt rejteget: előbb Medárd, majd Margit és Barnabás napjához kötődő jövendölések mutatják a június eleji eső különleges jelentőségét.

Június ezeken kívül sok jeles napot tartogat a számunkra, ekkor van a Szent Iván-éj és Péter-Pál is.

• Június 8., Medárd A népi tapasztalatok szerint a június sok veszélyt rejteget. Még a városlakók is félelemmel kémlelik június 8-án az eget, mert "ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik"- mondja a népi meteorológia. A Medárd-napi jövendölés így persze nem igaz, de térségünk egyik igen fontos éghajlati jelenségére hívja fel a figyelmet: a mérésekből kitűnik, hogy nálunk a június az év egyik legcsapadékosabb hónapja. A nyugati szél gyakorisága ebben az időszakban jelentősen megnő, és a vele érkező hűvösebb és nedvesebb légtömegek kedvező feltételeket teremtenek a csapadékképződésre, heves záporok-zivatarok kialakulására. Ez a folyamat gyakran már május második felében elkezdődik, és rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik. Tetőpontját általában június első felében éri el, majd júliusra egészen legyengül. Ezt a nagymérvű időjárási jelenséget vette észre az egyszerű földművelő ember, és örökítette meg a Medárd-napi jövendöléssel.
• Június 10., Margit Alighogy elmúlt a Medárd-veszély, tizedikén Margit okozhatott meglepetést. "Margit felhőtől fél, égi háborút vél" - mondogatták az öregek arra utalva, hogy a zivatar elveri a gabonát és leveri a gyümölcsöt a fáról. Júniusban inkább már száraz, napos idő lenne kívánatos, mert ez a gabonaérés ideje. "A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe" - tartja a népi megfigyelés.
• Szintén termésjósló nap volt 11-én Barnabás napja, amikor "Ha szép az idő, tele lesz a magtár, ám az eső csak pusztítja a szőlőt." "Medárdius tájban a nyár hideg faggyal nem jár" - állítja egy régi népi megfigyelés, amely az ilyenkor még néha előforduló hűvösebb napokra utal. Több a valószínűsége viszont a Margit naphoz fűződő, és a nyugtalanabb időjárást jelző regulának: "Margit felhőtől fél, égi háborút vél". Mindenesetre a sokévi megfigyelések szerint június az egyik legzivatarosabb hónapunk és a haragvó villámoké is. Nem árt tehát megszívlelni egy másik hajdani figyelmeztetést: "Jól figyelj, s a vihar során / messze kerüld el a tölgyfát. / Lucfenyőtől mindig szaladj, / de a bükkhöz hű maradhatsz." Egyébként a 10-én esedékes névünnepet sokfelé Retkes Margit napjának is nevezték, merthogy a gazdaasszonyok szerint az ekkor elültetett retekmag ígérte a legjobb termést. Másutt e napot Legyes Margitnak titulálták, és az ablakokat zárva tartották, mert különben abban az évben sok lesz a légy. (Állítólag a kötényében hozza a legyeket, és onnan engedi be a konyhába.) Egyes vidékeken "Hugyos Margit"-ként azért tisztelték, mert e napon gyakran esett az eső - nyilván a Medárdot követő gyakori esőzésekre utalva.
• A népi kalendárium jeles napként tartotta számon - 15-én - Szent Vitus ókeresztény vértanú babonás hiedelmekkel átszőtt ünnepét. Nyárkezdő napnak tartották sokfelé, merthogy a pásztorok tapasztalása alapján általában ilyenkor fordul meg az időjárás. A göcseji nép szerint Vid napján jönnek ki a rákok a folyó partjára, jelezvén a várva-várt időváltozást. A napfényt árasztó Vitus jó és bő termést, esője, hidege hetekig tartó hűvös borongást és silányabb gabonahozamot mutat.
• Június 21., Alajos és Szent Iván Alajos napján ránk köszönt a csillagászati nyár. A nyári napfordulat - amint az közismert - egyben a Nap visszaútját is jelzi, és a hónap végéig 3 perccel csökken a nappalok hossza. Bár a 21-én bekövetkezett fordulata óta - képzelt égi pályáján - alacsonyabban jár a Nap, visszaútját a legmelegebb évszakunk a nyár koronázza.
• Ennek a váltásnak az ősrégi hagyományait, a fénykultuszt őrzi a június 21-ről 24-re átigazolt Keresztelő Szent János, vagy ahogy sokfelé ismerik Szent Iván ünnepe. Régebben nálunk is számtalan babona és hiedelem kapcsolódott e naphoz. Előestéjén sokfelé ágat tűztek a tyúkólakra a rontás és a boszorkányok ellen. A Szent Iván éjjelén szedett gyógyfüveknek különleges hatást tulajdonítottak. Hajnalán az öregasszonyok meztelenül járták körül a földjüket, és harmatot szedtek.
• Ezen a napon került sor a híres tűzgyújtásra is. A faluvégen, erdőszélen rakott tüzet háromszor kellett átugrani, hogy Szent Iván - vagy Szent János - közbenjárásával a Szentháromságnál kegyelmet nyerjenek. Ám leginkább a "párosítók", a közös átugrás, az összeéneklés színhelye volt az Iván-napi tűz.
• A palóc lányok a tűzgyújtás után a legényekkel a kenderföldre mentek, ahol egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a kender feláll, az egy éven belül férjhez megy.
• A tűzgyújtás alkalmával a tűzbe vetett gyümölcsnek, főként a Szent Iván-i almának gyógyító erőt tulajdonítottak. Egyes helyeken, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút feltűnő helyen a falra akasztották. Úgy tartották, hogy a Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól és jó termést biztosít.
• A népi jövendölés szerint, "ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága". Egyes vidékeken azt tartották, "ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sültalmát ehetünk.
• Egy megkésett európai monszun megfigyelés szerint: "ha Szent Iván napján esik, úgy még 40 napig esni fog"!
• Szent Iván a korán elhunyt gyermekek védőszentje.
• A gyermeküket korán elvesztet fiatalasszonyok, a tüzet körülülő gyermekeknek gyümölcsöt osztogattak, míg ők maguk nem ehettek belőle.
• Keresztelő Szent János vértanúhalálát dolgozza fel híres operájában, a Saloméban Richard Strauss német zeneszerző, és Shakespeare bájos, vérbő komédiája, a Szent Iván-éji álom is ezt a nyári éjszakát idézi fel a néphagyomány oldaláról.
• A hónap végén, június 29-én két apostolt is ünnepeltek és ünnepelnek ma is: Pétert és Pált.
• Az első az apostolfejedelem, a másik a népek apostola volt.
• Ezen a napon kezdődik az aratás, mivel a néphit úgy tartja, hogy a búza töve "Péterpálkor" megszakad.
• Szent Péter a halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt.
• A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást.
• A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja a kezében.
• "Te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalt" - mondotta Jézus Simonnak, aki a mester első tanítványai közé tartozott, majd Péter néven apostol lett. Őt az újszövetségi szentírás az apostolok fejedelmeként említi, ő kapta meg a mennyország kulcsait, őrá bízta Krisztus az egész nyáját, a bárányok és juhok legeltetését, vagyis a hívek és az apostolok igazgatását. A Néró uralkodása alatti kegyetlen keresztényüldözés során őt is elfogták, és keresztre feszítették. Az előkelő zsidó családból származó római ifjú, Saul a Damaszkuszba vezető úton történtek hatására (fényözönnel kísérve megjelent előtte az Üdvözítő és szelíd hangon megszólította) hírhedt keresztényüldözőből Jézus hűséges követője lett, aki Pál apostol néven Kis-Ázsiában, Görögországban, Rómában hirdette az igét. Üldözői elfogták, börtönbe vetették, és Kr. u. 67-ben kivégezték. Pál apostol érdeme, hogy tanításaiban minden népnek egyenlő jogokat hirdetett az üdvösséghez, ezért a nemzetek apostolának is nevezik.
• Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban. Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a búzát. Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen megkezdjék az aratást. Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap volt. Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák a kaszálni tudó részes aratókat és a napszámosokat. A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.