Újbuda története
Újbuda története
A XI. kerület a főváros egyik lelőhelyekben leggazdagabb része, fejlődésének történetét alapvetően meghatározza a Duna, amely a Gellért-hegynél már az egészen korai időszakban igen fontos átkelőhelyként szolgált.
Ezen a területen a neolitikumban, a Kr.e. IV-III. évezredben jelent meg a legelső emberi település, az itt letelepedők halászattal, vadászattal, és kezdetleges földműveléssel foglalkoztak, de a Gellért-hegyi Sziklakápolna feltehetően már az ősembernek is lakóhelyéül szolgált. Itt tárták fel a főváros egyik legfontosabb rézkori lelőhelyét. A korai bronzkor kezdetéről, Kr.e. II. évezred elejéről földművelő falvak és a Kelenföldi urnatemető leletei maradtak fenn. A késő bronzkorról a gellért-hegy lakógödrök, a Kr.e. I. századból pedig a letelepedett, kelta eredetű, fazekassággal foglalkozó eraviscus törzs hagyatékai szolgálnak emlékül. Ekkor már élénk kereskedelem és önálló pénzverés is zajlott, a több száz ezüstérméből álló kincslelet tanúsga szerint. Augustus császár idején a rómaiak, Kr.e. 11-ben létrehozták Illíria provinciát, ám az I. évszázad a barbárokkal folytatott állandó háborúskodással telt. Claudius császár idejéből ránk maradt katonai tabor, ipari- és lakónegyed maradványaiból következtetve, itt volt az Aquincum utáni legnagyobb, összefüggő római település. Az V. században a Kárpát-medence hun fennhatóság alá került, később longobárdok és avarok lakták a területet. A honfoglalásig terjedő időszakban több szláv csoport is megtelepedett itt, akik a megmaradt avar őslakossággal együtt élték meg a honfoglalást.
Első említések a mai kerületről a középkor második feléből a tatárjárás utánról származnak. IV. Béla, a jól védhető Várhegyen létrehozta Újbudát (Nova Buda), ahogyan az akkori Óbudától (Vetus Buda) megkülönbözették. A török uralom idején a mai XI. kerület katonai felvonulási területként szolgált, ezért a törökök itt nem építettek fürdőket. A Gellért-hegy déli lábánál tudunk az egyetlen nyitott török fürdőről. Az 1686-os ostromkor Dél-Budán minden elpusztult. A területen ebben a korszakban sem templom, sem iskola nem épült. Ekkor még csak a kerület kisebb része volt tekinthető zárt településnek, a többi területet szórványos beépítettség, szőlők, szántók, legelők és bokros-ligetes részek jellemezték.
A XI. kerület a főváros 1873-ban történt egyesítése során az I. kerület része lett, majd 1930-ban az új fővárosi törvény Dél-Budát leválasztotta XI. kerület néven. Mai formáját 1950. január 1-jén nyerte el Kelenvölgy, és az addig önálló község, Albertfalva hozzácsatolásával.
Újbuda napjainkban .
A XI. kerület Buda déli részén található, az Újbuda nevet hivatalosan 2005-től viseli. Budapesten területileg a második, lakosságát tekintve a legnépesebb kerület.
Területe: 33,47 km2
Lakossága: kb. 136.000 fő
Lakások száma: 70.000
Irodaházak területe: 292.462 m2
Gondozott parkok nagysága: 1.805.000 m2
Újbuda városrészei:
Albertfalva, Lágymányos, Kelenföld, Sasad-Sashegy, Őrmező, Gazdagrét, Kelenvölgy, Szentimreváros, Gellérthegy
Újbuda testvérvárosai:
Prága, V. Kerület (Cseh), Trogír (Horvát), Usztrony (Lengyel), Bad Cannstatt (Német), Kézdiszentlélek (Románia), Marosvásárhely (Románia), Ada (Szerbia), Nádszeg (Szlovákia)
Újbuda közismertebb Díszpolgárai:
Dr. Habsburg Ottó (Európa Parlamenti képviselő, Páneurópai Únió nemzetközi elnöke), Dr. Kosáry Domokos (akadémikus), Grosics Gyula (labdarugó), Kocsis Zoltán (zongoraművész), Bodrogi Gyula (Kossuth díjas színművész), dr. Antall Józsefné (az Antall József Alapítvány elnöke), Sólyom Nagy Sándor (operaénekes), Tőkés László (Nagyváradi reformtus püspök)
A kerület jelenlegi épületei többnyire 1945 előtt, lakótelepei pedig 1960-as, '70-es és '80-as években épültek. Levegője tiszta, mivel kevés az ipari tevékenység, és a gondozott parkok nagysága fővárosi viszonylatban is tekintélyesnek mondható. Természeti adottságai jók, hegy, folyópart, tó, több forrás, sok park, játszóterek, és két természetvédelmi terület is található a kerületben.
Infrastruktúrája fejlett, fürdő, uszoda, autópálya, forgalmi csomópontok, kerületi-központi negyed, több általános-, közép-, és főiskola, kollégium, saját kórház, több templom, szállodák, színházak, kulturális- és sportcentrumok és bevásárlóközpontok teszik a kerületet vonzóvá a lakosság, és az ide ltogatók körében. (A Szabadság, Petőfi és Lágymányosi híd), melyeken a tömegközlekedés segítségével könnyen átjuthatunk egyik oldalról a másikra. Komoly szerepet játszik a kerület közlekedésében a vasút, hiszen a Kelenföldi pályaudvaron találkoznak a déli-vasút, és a Keleti pályaudvar felől érkező vonalak. A kerület több híddal is kapcsolódik Pesthez, illetve olyan jelentős közlekedési csomópontok találhatóak itt, mint a Móricz Zsigmond körtér, a Gellért tér, és a BAH-csomópont.
Pezsgő kulturális életét színház-, és koncerttermek, galériák, múzeumok és kulturális központok határozzák meg.
Az eddig is aktív sport-tevékenységéről ismert kerület számára további előrelépést jelent a sportágakat tömörítő Újbuda SE megalakulása, amelynek immár több szakosztálya első osztályú csapatokat tudhat magáénak.
Budapest talán legdinamikusabban fejlődő kerülete, jelentős irodaházaival a főváros üzleti életének jelentős színterévé vált, de a folyamatos beruházásoknak, a közút- és közmű-fejlesztéseknek, a lakó-ingatlan beruházásoknak, valamint a 4-es Metró kerületet átszelő nyomvonalának köszönhetően, szerepe egyre inkább erősödik.