November / Szent András hava
2. Halottak napja.
3. A magyar tudomány napja.
5. Europai kereskedelmi nap. - 1853-ban hunyt el Garay János költő, szerkesztő, első hivatásos újságíróink egyike, a Mátyás király Gömörben és az Obsitos anekdoták szerzője, mely utóbbi Kodály Zoltán Háry János című zeneművének lett ihletője.
11. 1883-ban született Horváth Ernő tanár, repülőgép - tervező, az első magyar utasszállító repülőgép megalkotója.
12. Minőségügyi világnap.
16. A magyar szentek emléknapja.
17. Füstmentes nap.
20. Az ifjú zenebarátok világnapja.
21. 1948-ban hunyt el Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az 1944.december 22-én Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke.
22. A magyar közoktatás napja.
25. 1953-ban játszották a Wembley stadionban az évszázad labdarúgó -mérkőzését, az angol-magyart, melyet az Aranycsapat 6-3-ra megnyert.
27. A véradók napja.
30. Advent első vasárnapja.
NOVEMBER – Szent András Hava November 1. Mindenszentek napja Egyházi ünnep: azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk az egyházi naptárban. Az ünnep a IX. század óta kötelező az egész katolikus egyház számára. Ma is szokás, hogy erre a napra rendbe hozzák a sírokat, virágokat, koszorúkat helyeznek rá. Az est közeledtével gyertyákat, mécseseket gyújtanak. A katolikus falvakban, az otthonokban is gyújtottak gyertyát ilyenkor, minden halott emlékére egyet. Szintén katolikus vidékeken volt hagyomány, hogy minden háztól küldtek cipót, lisztet, babot vagy más terményeket a templomnál gyülekező koldusoknak. Nagymagyaron Mindenszentekkor volt a legényvásár, ahol a gazdák egyezséget kötöttek a munkát vállaló legényekkel. Ez az úgynevezett cselédfogadás egyik formája volt. E naphoz időjósló regula is kacsolódott: Mindenszentek napján, ha hó esik, nem olvad el márciusig.
November 2. Halottak napja A családok halottaikra emlékeznek. A hozzátartozók temetőbe mennek és a sírokat rendbe teszik. Ezen a napon tiltották a munkát, nehogy megzavarják a halottak nyugalmát. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére. E hiedelmek ma már kiveszőben vannak, de mindkét nap (november 1. és 2.) városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe. Az ünneplés és gyász napjai ezek, amikor utat törhet magának az emlékezés és a fájdalom.
November 11. Márton napja A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, fizetés, jobbágytartás lerovásának napja volt. Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdának. Ez volt Szent Márton vesszeje. Úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Köszöntőt is mondtak (például Gyöngyösfalun) a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága-boga van!” Ezután a gazda bélesadót vagy rétespénzt fizetett. Szent Márton lúdja kifejezés – leginkább Dunántúlon – utal a nap jellegzetes ételére és az egykori földesúr járandóságára. Ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát. Ez a hagyomány részben az e napon tartott római étkezési szokásokra vezethető vissza. Másrészt – a legenda szerint – Szent Márton a püspökké választása elől a ludak óljába menekült, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét.
A középkorban Európa szerte böjtös időszaknak számított a Mártonnal kezdődő karácsony előtti 40 nap, mint a húsvét előtti nagyböjt. A böjtre való felkészülésként ezen a napon libapecsenyére újborral teli poharat ürítettek. Talán ebből is ered, hogy Márton napján országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy vélték, hogyha minél többet isznak, annál erősebbek, egészségesebbek lesznek. A liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha fehér, áttetsző, tiszta, akkor havas, hosszú, kemény tél lesz; ha barna, akkor rövid, sáros tél várható. Ehhez a naphoz is munka tilalmak kapcsolódtak. Muravidékiek szerint ezen a napon tilos volt mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Néhány helyen Márton nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap is. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár. Kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek.
November 19. Erzsébet napja Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) talán az egyetlen magyar női szent, akit más országokban is tisztelik. A híres csoda, ami vele történt az úgynevezett rózsacsoda. A legenda szerint szegényeknek vitt kenyeret télen, és a kenyér a kötényében rózsává változott, amikor apja, II. András kérdőre vonta emiatt. Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben, gyermekjátékokban, várkörjátékokban. Időjárás jóslás is fűződik ehhez a naphoz, ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: Erzsébet megrázta a pendelyét. Debrecenben pedig: Erzsébet, Katalin havat szokott adni, a bitang marhákat jászolhoz kötözni.
November 25. Katalin napja Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódnak. Ilyen például a katalinág, katalingally. A vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, a leány közeli férjhezmenetelét jósolja. Katalin nap női dologtiltó nap. Közismert a Katalin napi időjárás jóslás: Ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog. E nap az advent kezdése előtti napokra esik, utána már sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem tartottak.
November 30. András napja Szent András apostol a hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált. Az ilyen keresztet nevezik andráskeresztnek. András napkor kezdődnek a disznóvágások. A disznóölést követő vacsora – disznótor – országszerte jeles alkalom volt az adománygyűjtésre, köszöntésre, alakoskodó játékok bemutatására. E naphoz egykor számtalan babonás cselekedet és jósló tevékenység kapcsolódott. Ekkor próbálták megjövendölni majdani élettársuk személyét. A közös jóslások többnyire a fonókban történtek: ólomöntéssel, gyertyaöntéssel, gombócfőzéssel. Egy-egy gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, s amelyik először jött fel a víz tetejére, az lett az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából igyekeztek jósolni a jövendőbeli foglalkozására. Ám a lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük
ADVENT
Az advent a karácsonyt megelőző négy hetes előkészületi időszak; az egyházi év kezdete. Szent András napját (november 30.) követő vasárnap előestéjével kezdődik és december 24-ig tart. Eredete az V-VI. századra nyúlik vissza. Eleinte heti három napos böjttel volt összekötve. A böjtön kívül a hajnali misékkel (rorátékkal) készültek az Úr eljövetelének ünnepére. Ezeket napfelkelte előtt tartotta az egyház. A régi magyar nyelvben angyal misének, aranyos misének is nevezték. Ebben az időszakban tilos volt a zajos mulatság, bál, lakodalom megtartása. Továbbá ez az időszak a várakozásé, az öröm, az örömszerzés ideje. Az öröm forrása: Jézus születésének napja. Az adventi koszorú készítése valószínűleg német eredetű szokás. Ausztriában a két világháború közötti időszakban kezdett elterjedni, hazánkban csak a legutóbbi időkben. Rendszerint örökzöldből fonják. A ráhelyezett négy gyertya a négy adventi vasárnapot jelképezi. Az első gyertyát advent első vasárnapján gyújtották meg, s a többit a következő vasárnapokon mindig eggyel többet.