Október / Mindenszentek hava
1. Az idősek világnapja. - Zenei világnap.
2. 1953-ban hunyt el Szér Ernő költő, író, akinek legismertebb regénye a Lila akác.
4. Az állatok világnapja.
4-10. Űrkutatási világhét.
6. Nemzeti gyásznap. Az aradi vértanúk- Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagy Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly gróf, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Schweidel József.
9. Posta világnap.
11. 1648-ban hunyt el I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, író , mecénás, aki Váradon kollégiumot alapított és fejlesztette a sárospataki iskolát.
15. A fehér bot napja. Nemzetközi gyalogló nap.
16. Élelmezési világnap. A kenyér világnapja.
17. A szegénység elleni küzdelem világnapja. - 1803-ban született Deák Ferenc " a haza bölcse", a XIX. század második felének egyik legkiválóbb magyar államférfija.
18. A magyar festészet napja.
21. Földünkért világnap.
22. Az iskolai könyvtárak világnapja.
24. Az ENSZ napja. - A magyar operett napja.
30. Takarékossági világnap.
Mindenszentek hava Október 4. Ferenc napja Ekkor ünnepli a katolikus egyház Assisi Szent Ferencet, a ferences rend megalapítóját. Göcsejben az úgynevezett Ferenc-hetet tartották a vetésre legalkalmasabb hétnek. Előtte kalászostorral durrogtattak a hegyen a gonosz szellemek elűzésére.
Október 15. Teréz napja Sok vidéken (Balaton vidékén, Baranyában) a szüret kezdőnapjának tekintik. Egerben „Teréz-szedés”-nek nevezik. Magyarországon a szüreti időszak szeptember végétől október végéig tart. A szüreti mulatság ősi pogány esemény. Az utóbbi évtizedekben a szüreti ünneplést, a mulatozást utcai karneválszerű felvonulások, őszi táncmulatságok formájában a városi és a falusi fiatalok mentették át korunkra. A szüreti munka a mai napig alig változott, az ünnepségek leegyszerűsödtek, a sajátos szokások eredeti funkciója módosult. Régen a munka végeztével a vincellér (a szüretet irányító munkás vagy gazda) vezetésével indult a nótázó menet a gazda házához, ahol átadták a gazdasszonynak a szőlőlevelekből font és szőlővel díszített szüreti koszorút, aki vacsorával várta a szüretelőket, s azt követően nóta és tánc, vidám mulatozás járta késő éjszakáig. Napjainkban ebből a díszes felvonulás és a szüreti bál maradt meg. Egy-egy néprajzi leírás szerint a felvonulások élén különböző tisztségviselők és jelmezes, maszkos alakok is megjelennek (kisbíró, bíróné, pandúrok). Az utóbbiak mókáznak, szórakoztatják a résztvevőket.
Október 20. Vendel napja Ő a jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentje. Különösen Dunántúlon és Jászságban tisztelik. E nap ünnep volt az állatok számára is: nem fogták be, nem dolgoztatták őket. Páliföldszentkereszt nevezetű búcsújáró helyre zarándokoltak el három októberi vasárnap, ahol jószágaikért könyörögtek. Ezt nevezik Vendelbúcsúnak, vendelvasárnapnak.
Október 21. Orsolya napja Ez a nap időjóslóként terjedt el a néphagyományban. Úgy tartották, ha ilyenkor szép az idő karácsonyig meg is marad. Sokfelé ekkor takarították be a káposztát, hogy elálljon.
Október 26. Dömötör napja Vendel nap mellett Dömötör napja is őszi pásztorünnep volt. Napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ekkor számoltak el a juhászok gazdáikkal, s ilyenkor meghosszabbították, vagy megszüntették a szolgálatokat. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason, Hajdúszoboszlón ezen a napon állatvásárok voltak, egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen Szegeden voltak nagy ünnepségek, ahol egyúttal a belvárosi templom védőszentjét is ünnepelték. A juhászok birkapaprikást főztek, a juhásznék rétest és bélest sütöttek. A Dömötör napi hideg szelet a kemény tél előjelének tekintették.