rafia

3. Bányásznap Magyarországon.

8. Az elsősegélynyújtás világnapja.

12. 1888-ban született Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író,Kakuk Marci figurájának megalkotója.

18. A rokkantak világnapja.

20. A gyermekek világnapja.

21. A magyar dráma napja.

22. Autómentes világnap.

24. A szív világnapja.

27. A turizmus világnapja. - Idegenforgalmi világnap.

30. A helyi önkormányzatok napja. - A hallássérültek világnapja. - A népmese napja.

A római naptár szerint szeptember hónap neve a 'hetedik' szóból ered. Cesare Ripa ikonológus szerint a hónapot egy repülõ, nevetõ ifjú személyesíti meg, bíborruhában, fején köleskoszorúval. Jobbjában mérleggel, a hónap jelével, baljában a szõlõvel és más gyümölccsel teli bõségszarú.

Szeptemberrel kezdõdik meg az õsz, így általában elfogadott az a megállapítás, hogy "szeptember szép ember, november csúf ember, december rossz ember". Ha hûvös az idõ, azt szokták mondani: "Megnézi szeptember, miért dolgoztunk a nyáron". Egyébként a hagyomány szerint a karácsonyig tartó idõjárást is megmutatja szeptember a saját idõjárásával.

SZEPTEMBER 1.: Egyed napja A Tizennégy Segítõszent egyike. Fõleg a bûnösök szószólójaként, a szoptató anyák védõszentjeként, szórványosan a jószág patrónusaként tisztelték. A középkori egyházban köménymagot szenteltek az õ nevében a jószág betegsége, megrontása ellen. Ünnepe naptári helye miatt is többfelé õszkezdõ napnak számít. Egyes erdélyi református magyar szórványokban a múlt században ezen a napon, a jószágoltalmazó Egyed ünnepén álltak szolgálatba a fõ pásztorok. Ettõl kezdve hat hétig "nem vettek tisztát magukra", és minden pénteket megböjtöltek. E naptól kezdve nem szabad a szõlõskertben szekérrel járni, sem abroncsos edényt hordani. A palóc hagyományok szerint a búza vetését ezen a napon kell elkezdeni, és ez volt régen a disznók "hízóba fogásának" napja is.Ehhez a naphoz is kapcsolódnak idõjárásjósló mondások: például ha Egyed napján esik, akkor esõs lesz az õsz is, gyenge lesz a tél és bõ lesz a kukoricatermés. Ha viszont szép az idõ, az õsz is kellemes, a bor jó ízü, ízletes, "itatós" lesz.

SZEPTEMBER 3.: Nagy Szent Gergely pápa egyháztanító Rómában született 540 táján, patrícius családból. Állami szolgálatba lépett és késõbb õ lett Róma városának prefektusa....Rövidesen visszavonult a polgári méltóság viselésétõl, szülei Monte Coelii palotájából alakított Szent András kolostorba, amelynek szerzeteseibõl küldte el Ágostont és 40 társát az angolszászok megtérítésére. A család szicíliai birtokain további hat kolostort létesített. Õ maga is bencés szerzetes lett az András-kolostorban. 578-ban diakónussá szentelték, majd nemsokára el kellett hagynia kolostorát, pápai követként Konstantinápolyba küldték. 590. szeptember 3-án, Szent Péter székébe választották. Igaz jó pásztor volt az ügyek vitelében, a szegények segítésében és a hit terjesztésében. Elrendezte az Egyház ügyét Itáliában, õrködött a keleti és nyugati Egyház egysége fölött, kapcsolatba lépett a forrongó germán törzsekkel, megszervezte és megreformálta a liturgiát. Mindezen külsõ tevékenysége mellett még maradt ideje az írásra is, erkölcsi és hittudományi kérdésekrõl sokat írt. Szent Ágoston püspök volt rá nagy hatással. Nagy Szent Gergely pápa, a négy nyugati egyházatya egyike. Mint pápa királyokkal és fejedelmekkel levelezett (854 levele maradt reánk). Rengeteget fáradozott a pogányok megtérítésén. A liturgiát megszilárdította, az egyházi éneket megszervezte. 605. március 12-én halt meg.

SZEPTEMBER 8.: Kisasszony, illetve Kisboldogasszony napja Szûz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számontartott ünnepünk. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek kódexirodalmunkba is bekerültek. Kultusza a barokk idokben káprázatos gazdagságban bontakozott ki. A középkori templomok egy részének eredetileg Mária-titulusa lehetett, a barokk idõkben aztán a Kisasszony-búcsúnapot választották hozzá. Egy középkori eredetû legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengenek a mennyekben. E régi hiedelemnek jellegzetes népi hajtásai is vannak. Azt mondják, akinek "érdeme van rá", az a fölkelõ napban megláthatja Máriát, sugarai rózsát szórnak. Kisasszony napjára a jámborabb asszonynép másfelé is virrasztással készül.

Õsi pogány õszkezdõ nap. A fecskék is összesereglettek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek, ezért nevezik ezt a napot "fecskehajtó Kisasszonynak". Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos.Megkezdõdik a termények betakarítása. Leverik a diót is, de a vetésre is kell gondolni, hogy "Szent Mihálko má fõdbe kerüjjön a mag". Az idõjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idõ a vetésre. A Balaton vidékén és Göcsejben volt szokás az, hogy a vetõmagot Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kiteszik a harmatra, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Napkeltekor már be is viszik. Az a hiedelem, hogy az ilyen búza nem üszkösödik meg, és bõven terem. Ez a nap volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének ideje is. (U.o.) A mai ünnep, eredetileg annak a jeruzsálemi templomnak felszentelési évfordulója, amely ott áll, ahol a hagyomány szerint Mária született. Ez a templom, a ma is álló jeruzsálemi Szent Anna templom.

SZEPTEMBER 9.: 1957-ben megkezdõdik a magyar forradalommal szimpatizáló leningrádi egyetemi hallgatók pere. SZEPTEMBER 10-14.: 1957. Az ENSZ-közgyûlés elfogadja az ötösbizottság jelentését.

SZEPTEMBER 12.: Mária nevenapja. Számos templom, kápolna helyezte magát Mária nevének oltalmába, ezért egyes vidékeken a búcsú napja. Ez jó alkalom volt a vendégségre, amikor messzirõl is eljöttek a családtagok egymást meglátogatni, nagy volt a sütés-fõzés. Megjelentek a vásárosok is, úgyhogy a búcsú igazi népünnepély volt. A Mária keresztnév igen kedvelt volt a parasztság körében, és máig gyakran elõfordul. Ha ezen a napon szép az idõ, akkor a vénasszonyok nyara hosszú és derûs lesz.